Újabb Dark Knight kritika
A téma ugyanaz mint pár poszttal korábban, a kritikát azonban ezúttal Spike szállítja!
The Dark Knight (2008)
“Why so serious?”
Ki a rendező: Christopher Jonathan James Nolan, amerikai angol rendező, író és producer. A Cannes-i Filmfesztiválon 1989-ben és 2006-ban is feltűnt két filmjével (a Tarantella, majd pedig a Larceny nevezetű szintén rövidfilmmel). Első nagyjátékfilmje a Following volt, melyet ő rendezett, írt és vágott is, és melyért számtalan elismerést és díjat zsebelt be több neves filmeseményen is. Ezzel a filmjével figyeltek fel rá, és ez a film sikere alapozta meg számára a Memento anyagi hátterét, melyet szintén ő írt és rendezett. A Memento c. krimije a nézők körében nagy siker lett, a forgatókönyvért Oscar- és Golden Globe-jelölést is kapott. A film hangos fogadtatásban részesült több nemzetközi filmfesztiválon, és ez indította el Nolan-t a komolyabb filmek felé a hollywood-i pályán. Négy ilyen filmet tudhat maga mögött: a 2002-es Álmatlanságot Al Pacino-val, a 2005-ös Batman: Kezdődik! c. fantasztikus képregényadaptációt Christian Bale-lel, a Tökéletes trükköt Hugh Jackman-nel 2006-ban, és most 2008-ban a legújabb Denevérember mozit, a kirobbanó sikerű és fogadtatású The Dark Knight-ot.
Ki játszik benne: A Denevérember jelmezt ebben a részben is a 34 éves Christian Morgan Bale angol színész ölti magára. Rendkívül tehetséges és sokoldalú színész, aki 34 évesen páratlanul sikeres karriert futott be. Az Entertaintment Weekly például a ‘90-es évek egyik legjelentősebb személyiségének kiáltotta ki. Hollywood-i debütjére Steven Spielberg a Nap birodalma (1987) c. filmjében került sor, ahol mindössze 13 éves volt. Első jelentős főszerepét a sokat vitatott, mégis a kritikusok által elismert Amerikai pszichóban (2000) kapta, mely filmben nyújtott alakításáért a Legjobb színész jelölést gyűjtötte be a London Film Critics Circle, az Empire Magazin és az Online Film Critics Society tagjaitól. Láthattuk még a 2002-es akció-sci-fiben, az Equilibriumban, a 2004-es Gépészben, mely filmben nyújtott lehengerlő alakításáért és megdöbbentő fogyásáért (45,3 kiló!) kiérdemelte az Európai Filmakadémia Legjobb férfi alakítás jelölését is. Legkörülrajongottabb színésszé a Batman: Kezdődik! c képregényfeldolgozás avatta 2005-ben. Láthattuk a 2006-os Tökéletes trükkben Hugh Jackman oldalán, a 2007-es Börtönvonat Yumába c. westernben Russel Crowe-val. Az idei évben két filmben is találkozhatunk vele: az egyik a Dark Knight, a legújabb Batman-saga, a másik pedig a Public Enemies c. krimi Johnny Depp-pel. 2009-ben ismét két filmben láthatják viszont a mozirajongók: a legújabb Terminátor: Salvation filmben mint John Connor tűnik fel, de a Killing Pablo c. életrajzi akció-krimi-drámában is tiszteletét teszi Javier Bardem-mel egyetemben.
Ellenfelét, Joker karakterét a tragikus hírtelenséggel elhunyt Heath Ledger kelti életre. Mindössze 28 évet élt, korának egyik legtehetségesebb ausztrál színésze volt. Legelső komolyabb főszerepét a Conor, a kelta (1997) c. televíziós filmsorozatban kezdte. 1999-ben szerepet kapott a 10 dolog, amit utálok benned c. romantikus vígjátékban, majd Mel Gibson partnereként tűnt fel a 2000-ben rendezett Hazafiban. A 2001-es Lovagregényben nyújtott alakításáért az MTV Movie Awards két ízben is jelölte. A szakma egyöntetű elismerését a Túl a barátságon c. dráma hozta meg számára, mely filmben nyújtott alakításáért BAFTA-, Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték. Legutolsó filmje a Sötét Lovag volt 2008-ban. Joker karakterének megdöbbentő erejű megformálásáért a rajongók, a szakma, a kollégák és a kritikusok is az egekbe magasztalták, teljesen megérdemelten. Még nem eldöntött, hogy élete és a filmtörténelem egyik legnagyobb hatású alakításáért posztumusz Oscar-t kap-e. Természetesen még jelölés sem volt, de a színésztársak és a rajongók is küzdenek azért, hogy kiharcolják ezt a rendkívül tehetséges színésznek. 2009-ben kerül bemutatásra a Terry Gilliam által rendezett The Imaginarium of Doctor Parnassus című filmje, melynek befejezését sajnos már nem élhette meg. Nagy érvágás halála a világnak és főleg Hollywoodnak. Nyugodjék békében!
Az előző részből visszatér Gary Oldman, Michael Caine, Cillian Murphy és Morgan Freeman, de olyan “új belépők” is tiszteletüket teszik mint Aaron Eckhart (Minden héten háború, a Mag, A fekete dália), Maggie Gyllenhaal (Donnie Darko, a Titkárnő, ez utóbbi filmben nyújtott alakításáért a Legjobb női alakítás jelölést is kiérdemelte, de láthattuk a 2006-os World Trade Centerben is Nicholas Cage oldalán.) Feltűnik még mellettük Eric Roberts is, akit láthattunk a Kábelbarátban Jim Carryvel, de játszott a Specialistában is Sylvester Stallone és Sharon Stone oldalán.
Mi a sztori: Bruce Wayne (Christian Bale) nappal a milliárdosok felhőtlen életét éli, éjszaka viszont előkerül személyiségének egy másik oldala, és Batman-né, a bűn és az erkölcsileg meghanyatlott Gotham City Sötét Lovagjává, az Igazság Bajnokává válik, aki töretlen erővel és páratlan kitartással próbálja útját állni az utcákon egyre nagyobb mértékben burjánzó bűnözési és erőszakhullámnak. Szerencsére nincs egyedül. A törvényhez messzemenően lojális Gordon hadnagy (Gary Oldman) minden eszközzel segít neki a bűn megállításában és a rend visszaállításában. Új segítőjük is akad az ambiciózus, népszerű és megnyerő Harvey “Kétarc” Dent (Aaron Eckhart) főügyész személyében. Mindannyiuk előtt kezd felcsillanni a remény szikrája, hogy hosszas fáradságukat végre siker koronázza, mikor is feltűnik a színen egy velejéig romlott, hidegvérű, zseniálisan intelligens és hihetetlenül kegyetlen bűnöző, a Joker (Heath Ledger), aki minden elődjénél ravaszabb és veszélyesebb. Joker egyre nagyobbra törő tervének hála, a városban a káosz, a pusztítás és az esztelen erőszak lesz az úr. Batman-nek olyan minden eddiginél veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb ellenséggel kell szembenéznie, aki pontosan ismeri a legsebezhetőb pontját, Rachel Dawes-t és az emberekbe vetett hitét. Megkezdődik a mindent elsöprő harc, de csak az egyikük győzhet!
Értékelés: Megmondom őszintén, hogy régen láttam már ekkora hype-ot és fanatikus rajongást, ami az új Batman mozit kísérte. Talán anno a Star Wars-nál és a Gyűrűk Uránál lehetett érezni ilyen fokú tömeghisztériát. Természetesen ne felejtsük el, hogy ebben nagy szerepet játszott a film köré épített gigantikus marketinggépezet is, amire nem kevesebb mint 50 millió dollárt költöttek. Igen, nem írtam el, ez nagyjából 12 milliárd Ft-nak felel meg! Mint ebből a nekünk felfoghatatlan nagyságú számból is látszik Nolan-ék semmit sem bíztak a véletlenre, és sikerült egy olyan erőteljes kampányt felépíteniük a film köré, hogy szinte egész világra úgymond rászabadították az új Denevérember mozit, aminek eredményeképpen már boldog-boldogtalan kívülről tudta, hogy mi is az a Dark Knight.
Magam is eléggé rendesen fellelkesedtem, amikor volt alkalmam első ízben látni a rendkívüli kreativitásról tanúskodó posztereket, illetve az adrenalinnövelő és mellbevágó trailereket.
Úgy gondoltam, semmi okom nem lehet a csalódásra (sőt!), hiszen ezt a részt is az a Christopher Nolan jegyzi, aki már az Álmatlanság és a Tökéletes trükk óta egyik kedvenc rendezőmmé avanzsált - nem is beszélve az újból “feltámasztott”, Batman franchise-ról, illetve annak méltóan öregbítő és fantasztikusra sikeredett újragondolásáról, a Batman: Kezdődik-ről. A főszerepben egyik kedvenc színészem tért vissza: Bale ismételten a maszkos igazságosztó alteregóját öltötte magára, őt már Spielberg első filmje, a Nap birodalma óta kedvelem. Sőt öröm volt látni, hogy az első rész jól bevált mellékszereplői is visszatérnek. A zenéért ismét Hans Zimmer és James Newton Howard feleltek, így az első rész frenetikusra sikeredett soundtrack-je után ezt is örömmel nyugtáztam. Régi jól bevált recepten ne változtass, szól a fáma, ergo evidens, hogy minden adott volt egy újabb lehengerlő sikerhez. Na és beváltotta a film a hozzá fűzött reményeket? Mindjárt meglátjuk, de addig mindenesetre tényszerű adatokkal szolgálok.
A film a premierje napján, pontosan június 14-én nem kevesebb, mint 60 millió dollárt kasszírozott, ezzel messze megelőzött minden más produkciót. A bemutatást követő hétvége Box Office eredményei is minden képzeletet felülmúltak, hiszen itt is toronymagasan vette magához a vezető pozíciót: 155 millió dolláros bevételével megelőzve ezzel az addigi csúcstartókat, nevezetesen a Pókember 3-at és a Karib-tenger kalózai saga végső lezárását. Látható, hogy a film nem csak a rajongók és a kritikusok körében vált az idei év eddigi legfontosabb alkotásává, hanem a bevételek tekintetében is brillírozott, ezzel is a rekordok rekordját állítva fel. A film nem kevés büdzséből készült, pontosan 180 millió dollárból, amihez még hozzájön az elképesztő, 50 milliós marketing is, de még így is messze megtérült a bele ölt tengernyi pénz. Mindössze csak 2 hónapja mutatták be a filmet Amerikában, mégis az összbevételek állása alapján már 640 millió dollárt söpört be eddig, és ez természetesen folyamatosan növekszik, nem is beszélve az olyan figyelemre méltó tényezőkről sem, mint amilyen a két patinás filmes oldal, az IMDB és a Rotten Tomatoes. Előbbinél a Top 250-es, azaz az All Time lista előkelő harmadik helyén szerepel diadalittasan és magabiztosan immár több mint 230 ezer vokssal, maga mögé utasítva ezzel a teljesítményével olyan klasszikusokat mint a Keresztapa 2. vagy a Jó, a rossz és a Csúf. Az RT-n 94%-on áll, természetesen Fresh-logoval. Jól látható, hogy a fogadtatás fényében és a számok tükrében kevés rá az a szó, hogy sikeres, nyugodtan mondhatjuk, hogy a Sötét Lovag filmtörténelmet teremtett, és beírta magát a legnagyobbak közé. Hogy én is osztom-e a “démosz” álláspontját, nos, hamarosan kiderül!
Nolan a 2005-ben rendezett Batman-franchise újragondolásával átalakította a képregényfilmek műfaját. Nem másolt Tim Burton-től, hanem saját szájíze szerint alakította, formálta a mozit. Nem a régi jól bevált klisékkel operált, és nem az aktuális trendekkel próbált naprakész lenni, hanem szembe ment ezekkel, és egy fantasztikus és lehengerlő újraértelmezést nyújtott, mely válasz egy új éra kultikus képregényhősének méltó öregbítésére. Az első részben nagyon aprólékosan és mesterien felvezetve megismerhettük Bruce Wayne-t, lelki problémáit, belső félelmeit, kezdeti önbíráskodó magatartását, mely később Batman személyiségének megértésével nyert valódi értelmet. A bosszút, a haragot és a dühöt később felváltotta a rossz elleni harc, saját, pozitív értékeinek manifesztálása, azonban a jó útra való lépés nem mindig jó szándékkal volt kikövezve. Itt nyert értelmet a fenti kijelentés, hiszen Nolan nem egy megszokott tisztalelkű hero-t ábrázolt, hanem egy olyan karaktert személyesített meg, aki emberi, akivel együtt tudunk érezni, akit néha el is ítélünk cselekedetei miatt, aki hibáz, és aki nem riad vissza a brutalitástól vagy az önbíráskodástól sem. Egyszóval sokkal inkább egy esendő, hús-vér embert láthatunk benne, mintsem egy távolinak tűnő tökéletes igazságosztót.
A második rész Sötét Lovag titulusa kreatív és megnyerő, hallatán mindenki egyöntetűen abszolválja, hogy bizony ez csak Gotham City rettenthetetlen hőse lehet. A cím tiszteletet parancsol és komorságot sugall, és ez utóbbi jelző nem csak magát Batmant és az új film hangulatát hivatott jellemezni, hanem a bűntől és erőszaktól elkorcsosult várost is. Így igaz, ez a második rész sokkal sötétebb, darkosabb és kegyetlenebb lett mint az elődje, ezt érezni is fogjuk az első képkockától az utolsóig.
Maga a film képi világa új irányba tendál, látszik, hogy Nolan nem akart Burton-re jellemző stílusjegyekkel és hangulattal operálni. Míg az utóbbi rendező filmjei amolyan meseszerű utópiaként éledtek újjá a vásznon, Gotham-et inkább éreztük egy távolibb, kitalált mesevilágnak, addig Nolan vészterhes és posztapokaliptikus városa egy sokkalta inkább létező és lélegző világot tár elénk annak minden mocskával és szennyével egyetemben. Burton láthatóan a képregényhűségre és az azzal való mind inkább tökéletes azonosulásra törekedett, mikor legendás két filmjét megalkotta. A meseszerű jelző azonban Burton filmjeiben nem csak a megvalósítás, hanem a karakterek kialakításában és megszemélyesítésében is tetten érhető. Az abszolút pozitív hős ugyanolyan elmaradhatatlan kellék nála mint az abszolút negatív: a karakterábrázolás láthatóan és érezhetően szélsőséges. Ezzel szemben Nolan filmjeiben az alapvető emberi érzések egyszerre érhetőek tetten szinte mindenkiben, minden karakternek megértjük a létezését, célját, ráadásul a kezdetben elítélt vagy tisztelt személyiséggel kapcsolatos első benyomásunk rendkívül gyorsan megváltozhat, és tendálhat negatív vagy pozitív irányba. Ezért is olyan emberiek, ezért is olyan zseniálisak az új Batman-filmek.
De. És itt ez a szócska, amivel még sokat fogunk találkozni a cikk végéig. Igaz, hogy ez egy reálisabb, vadabb világ, de mint olyan ez sem tökéletes, csak közelíthet afelé. Az én tetszésemet jobban elnyerte Burton kreált fantazmagórikus világa mint Nolan ultra-utópisztikus, realista ábrázolásmódja. Bár az igaz, hogy két éra filmjei között felesleges párhuzamot vonni és összehasonlításokat keresni. Mindkét film messzemenően fantasztikus lett, és mindkét alkotás sajátságosan értelmezte át a képregényhűség fogalmát, ezért is tekintek el a párhuzamtól, és kezelem a Dark Knight-ot ugyanúgy önálló egészként mint Burton filmjeit. Lehet, hogy a régebbi, képregényhűbb megvalósítás jobban tetszett, de ez a legújabb, csontighatoló valósságábrázolás is legalább ugyanolyan jó, sőt!
De amilyen jól adagolta Burton a filmjeiben a feszültséget, és teremtett egy szinte hiba nélküli egészet a zseniális karaktereknek köszönhetően, úgy Nolan filmje ezen téren jóval több sebből vérzik. Egyrészt nem értem, hogy minek kellett Kétarc figuráját ennyire dominánssá tenni, és erőltetni a film utolsó része alatt végig. Harvey Dent-tel semmi bajom sincs, de a későbbi gonosszá váló, és ezzel együtt új alteregóként megjelenő Kétarc figurája már szerintem túl sok volt a film számára. Ennek a filmnek csak Jokerről és Batmanről kellett volna szólnia, nem pedig még egy kezdetben jó, majd később gonosszá váló ellenfélről plusszban. Én ezt egy esetleges folytatásra hagytam volna, és Harvey sötét személyiségét hasonlóképpen vezettem volna fel, mint tették azt az előző részben Joker figurájával, ami a film végére még egy adrenalinlöketet adott a nézőnek, hozzátenném zseniálisan. Burton ezt másként, jobban oldotta meg első filmjében. Amilyen jól kidolgozott volt Joker karaktere az 1987-es 1989-es filmben, a Nolan féle főgonosz múltját olyannyira borítja ködös felhő. Nicholson karakterénél egyértelmű volt, hogy ki is ő valójában és hogy mitől vált azzá amivé, az ebben a filmben debütáló új Joker múltja a homályba vész.
De, és pontosan ez az a pont, ahol sokat gondolkodtam, hogy ezt negatívumként avagy pozitívumként könyveljem el, végül mégis az utóbbi mellett döntöttem. Joker személyiségét rébuszos módon alkották meg, így a nézőre van bízva, hogy ki mit lát bele. A fő hangsúly egyébként sem a karakter múltján vagy gyermekkorán van, hanem a jelenben végrehajtott tettein és cselekedetein. Míg Burton filmjében Joker Batmant okolta végzetes balesetéért, és ezért a múltban elkövette hibája miatt akarta mindenáron megölni, addig az új részben Batman-nek és Jokernek semmi köze nincs egymáshoz. Múltjuk nem fűzi össze őket, Jokernek nem eldöntött célja, hogy megszabaduljon ellenfelétől. Mondhatjuk úgy is, hogy a sors furcsa fintora sodorta őket egymás útjába, a hangsúly a jelenen van, ellentétben a régebbi alkotással. Mint már említettem, Kétarc figurája nem nyerte el eléggé a tetszésemet, az ő személyét illetően ambivalensek az érzéseim. Jó a karakter, viszont a megvalósítás hagy némi kivánnivalót maga után. Számomra nagy csalódást okozó jelenet volt, amikor Joker pár mondatos patetikus monológjával egyből a sötét útra térítette az addig oly határozott, törvénytisztelő és lojális Harveyt, ezzel is sodorva őt kegyetlenebb énjéhez, Kétarc-hoz. Aki jól figyelt, az láthatta, hogy amikor Gordon családján próbált bosszút állni, hipp-hopp, egyszer csak kétféle mintázatú öltönyt láthattunk rajta, és az érmefeldobósdi, a morális dilemmái, valamint az ezt követő tettei jóval kiforrottabb karakter benyomását keltették, ami már csak azért is valószínűtlen, mert a kórházból való szökése után rendkívül kevés idő telt el. Egyik napról a másikra nem válik valakiből ennyire gyökeresen eltérő személyiség. Ezért is írtam fentebb, hogy a filmnek sok volt a két főgonosz: Harvey karakterének kibontására egyszerűen nem maradt idő. Viszont ha már így szóba került Kétarc karaktere, akkor térjünk rá a film talán legfontosabb elemére, a színészi játékra!
A színészpaletta ebben a részben is tekintélyesre és igen nívósra sikeredett, sőt talán még az előző részen is túltesz. Christian Bale jól játszik, bár nem eget rengető az alakítása, főleg nem Heath Ledger mellett. Már láthattunk a vásznon nem egy Batman-t, de úgy gondolom, hogy mindegyikük közül Bale tűnik a legalkalmasabb választásnak. Látszik, hogy a szerep kedvéért igen keményen edzett, fizikálisan tökéletesen rendben van, csak úgy mint akkor, amikor magára ölti jelmezét. Félelmetesen jól áll neki, nem vitás, és a hangja is mélyebb lett, gondolom direkt, hogy ezzel is érzékeltessék Batman erejét, keménységét. Egy fiatal, remek színész, bár sokkal remekbeszabottabb szerepekben is láthattuk már őt - az viszont elodázhatatlan érdeme, hogy az eddigi Batmant alakító színészek közül senki sem tudta olyannyira emberközelien, érzelmekkel teli, beleélt módon eljátszani és megtestesíteni a Denevérember karakterét mint ő! Tökéletes választás, tökéletes Batman!
Gary Oldman-t már Coppola Drakulája óta imádom, és itt egyértelműen nagyobb teret kapott a karaktere kibontakoztatására: kitűnő választás Gordon hadnagy, majd a későbbi rendőrfőnök szerepére.
Morgan Freeman egy élő színészlegenda, számomra Denzel Washinghton mellett a legjobb és legtehetségesebb színes bőrű színész. Azt nyújtotta, amit kell, nem volt sem gyengébb sem pedig rosszabb az előző részben nyújtott alakításánál. De ne várjunk tőle a Bakancslistában vagy a Hetedikben megcsodált mélységű játékot, inkább örüljünk, hogy szereplésével emelte a film renoméját.
Rachel-t ebben a részben az igen tehetséges Maggie Gyllenhaal kelti életre, aki való igaz, hogy jóval tehetségesebb, mint Tom Cruise szép arája, az előző részben szereplő Katie Holmes. Maggie fiatal még, nagy lehetőségek rejlenek benne. Meggyőzően és beleélve keltette életre Bruce Wayne gyermekkori barátját, akihez később gyengéd szálak is fűzték.
A Runaway Train c. filmjében nyújtott alakítása miatt Oscar-díjra jelölt Eric Roberts szintén tökéletes választás Maroni maffiafőnök szerepére. Korábbi filmjeiben gyakran negatív szerepben láthattuk, így nem volt neki nehéz ezt a karaktert is hitelesen hozni.
A kétszeres Oscar-díjas Michael Caine tökéletes angol úriember, nagyszerű színész, akárcsak Morgan Freeman, sok tapasztalattal és megannyi remek és felejthetetlen alakítással a háta mögött, így talán ő az eddigi legjobb Alfred a Batman filmek komornyikjai között.
Aaron Eckhart-ot eddig nem nagyon láthattuk komolyabb szerepben, de ebben a filmben remekül hozta a Harvey-Kétarc kettőst. Jó színész, csak eddig nem sok olyan szerepe akadt, ahol tehetségét kamatoztatni tudta volna. Egy megnyerő, rokonszenves és jó karizmájú színész, akivel képes az ember együtt érezni. Eckhart ha kell, gonosz is tud lenni, bár a sors miatt inkább szánjuk őt, minthogy gyűlölnénk. Mind a pozitív, mind pedig a negatív érzelmeket kiválóan tudja a mimikájával érzékeltetn.
Nos szándékosan a végére hagytam az ászt, ha már egy Joker is szerepel a filmben, hogy stílszerű legyek. Ha valaki pár éve azt mondta volna nekem, hogy Heath Ledger-ben ekkora tartalékok vannak, és bizony a későbbiekben ennyire dominánsan fog egy filmet uralni, nos, biztosan ferde szemmel tekintettem volna az illetőre. Pedig Heath megcsinálta, de meg ám, és nem is akárhogyan! Hiába az impozáns színészkollégák, mindegyikük haloványnak tűnik mellette, ergo Ledger mindenkit alaposan lemosott a vászonról! Ilyen erőteljes alakítást nagyon régóta láttam, talán Kubrick kultfilmjét a Ragyogást tudnám felhozni Jack Nicholson frenetikus szereplésével, vagy Charlize Theront a Monsterben nyújtott alakítása miatt. Ledger szó szerint eggyé vált a karakterével, és sikerült neki egy olyan Jokert, egy olyan főgonoszt megtestesítenie, ami nem csak a filmtörténelem leghitelesebb és legnagyszerűbb gonoszává tette őt a szememben, hanem még a jó öreg Nicholson Jokerét is túlszárnyalta, ami valljuk be, nem kis szó!
Rengeteg gesztust, érzelmet, dühöt, őrületet volt képes hitelesen megjeleníteni, sőt néha elég volt csak egy szó (pl. a kamionos üldözésnél, amikor megjelenik Batman a Tankkal, Joker csak egy semmitmondó, mégis annál többet jelentő “Hmm”-el nyugtázza hősünk felbukkanását). Elképedve néztem ezt a rendkívül tehetséges, 28 éves fiatalembert, akinek sajnos ez az utolsó filmje. A kegyetlen, átható, rideg tekintetétől a hideg futkosott a hátamon. Mintha tudatosan készült volna erre a szerepre, mintha tudatosan gyűjtötte volna össze eddigi tapasztalatát és játszotta volna el élete szerepét - mert ez bizony az volt, nem vitás. Ha a Túl a barátságon-ért Oscarra jelölték, az ebben a filmben nyújtott alakítását bizony végérvényesen aranyszobrocskával kellene díjazni - ha posztumusz is.
Sokan állítják, hogy Nicholson Jokere jobb volt; hogy Jack csak elbohóckodta a szerepét, de tény, hogy ő is meghatározó alakítást nyújtott akkoriban. Burton filmjébe olyan Joker illett, aki vicces, bohókás és patetikus. Ledger viszont frenetikus módon képes volt egy olyan antiszociális, lelkileg sérült, temperamentumos, kegyetlen és intelligens bűnözőt életre kelteni, akiben a humor kellő módon éledt fel, úgy, hogy az nem ment karaktere rovására. Nolan filmjébe egy ilyen Joker való, aki komor, sötét, vad és kíméletet nem ismerő. Nekem mindkét színész Joker alakítása messzemenően tetszett, de talán a kegyetlenség és az őrült humor ennyire egyenrangú megtestesítőjét Ledger-ben találtam meg. Leírhatatlan, amit alakított, tényleg látni kell! A színész tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála sajnos túl jó cégér volt a film számára, ami úgy gondolom, hogy nem csak a produkció bevételére, hanem a kritikusok szinte egybehangzó pozitív méltató véleményére is igen hatványozottan rányomta a bélyegét. Sokan mondták, hogy csak a rendkívüli hirtelenséggel elhunyt színész miatt tekintették meg a filmet, nos ezt inkább nem kommentálom. Viszont az tény, hogy Ledger frenetikus alakítása megkérdőjelezhetetlen, és ha ma is élne, ugyanígy gondolnám! Biztosan elégedetten tekint most le odafentről, hiszen olyan elképesztő alakítást nyújtott, mely jó időre etalonként fog szolgálni Hollywood számára. Ha Joker, akkor Heath, és vica versa. Ezentúl csak így fogunk rá emlékezni, és ez több mint megtiszteltetés - nem csak neki, hanem nekünk is! Nyugodjék békében!
Végezetül még ejtenék egy-két jó szót a mesés látványról és a kellően atmoszférikus és csodálatosan megkomponált zenéről is.
Az animáció, a képi világ és a CGI gondolom önmagáért beszél. Elnézve a filmet bizony lehet sejteni, hogy mi is került 180 millió dollárba. A számítógépes effektek mindenhol a zenitet súrolják: szép, sima, gördülékeny az animáció. Elképesztően megkoreografált harcoknak lehetünk szemtanúi: pengeéles vágások, mesteri operatőri munka, félelmetes szögekből felvett jelenetek, bár ezek dinamikája néhol olyan gyors lett, hogy sokszor nem is tudjuk, merre kapjuk a fejünket. De ez is pozitívum, mivel megállás nélkül zajlik az akció, mindez a legmagasabb és legigényesebb szinten. Batman járműve, a Tank most is impozánsan fest, bár kétségtelem, hogy a Batpod viszi a prímet: a motorra hasonlító high-tech szerkezet iránt kezdetben voltak fenntartásaim - nem gondoltam volna, hogy a filmben ennyire jól fog mutatni -, de végül minden kételyem eloszlott. Mindezek fényében nem is lehet kétséges, hogy a Dark Knight az idei év eddigi leglátványosabb filmje!
A filmben felcsendülő dallamok képesek felnőni a filmhez. Ez pedig két úriembernek köszönhető. Egyrészt az Oscar-díjas Hans Zimmer-nek, aki az Oroszlánkirály csodálatos betétdalaiért kapta a díjat 1994-ben, és ezen kívül még ötször jelöltek. Másrészt James Newton Howard-nak, aki a filmzene másik élő legendája, nem kevesebb mint 7 alkalommal jelölték Oscar-díjra (többek között az 1993-as Szökevényért és a 2007-es Michael Claytonért). Látható, hogy ha két ilyen legenda összefog, abból csak jó sülhet ki. Ez mindkét Batman film esetében hatványozottan igaz. Az első rész OST-je a 2005-ös év egyik legprofibban sikerült filmzene albuma lett, köszönhetően a nagyzenekari és a modern zenei stílusok ötvözésének, ebben az újabb részben pedig még rá is fejelnek az előző sikerekre. Minden hanghatás, dallam hihetetlen precizitással csendül fel, ezzel is fokozva a hangulatot és az érzelmi töltöttséget. Ha kell sejtelmes és komor (kedvencem a film elején, illetve a Joker kihallgatásánál szóló szirénára hasonlító hangzás, ami olyannyira feszültre sikeredett, hogyha meghallja az ember, egyszerűen beleborzong és többé nem felejti el). Ha kell, akkor pedig felemelő, csodaszép és katarzissal teli. Egy majdnem tökéletes filmhez tökéletes soundtrack. Érdemes meghallgatni a teljes albumot, mivel a film erős akcióorientált jelenetei alaposan elnyomtak számos zenei betétet.
A Sötét Lovag beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és számomra az idei év eddigi leglátványosabb és legfantasztikusabb filmje, és a valaha készült egyik legjobb képregényadaptáció. Csak azért az egyik, mert számomra a Burton féle két Batman filmnek, a Transformers-nek, a Sin City-nek és a 300-nak is kijár ezen jelző. Christopher Nolan ezzel a filmmel örök érvényű helyet biztosított magának Hollywood legnagyobb rendezői között. De, és itt találkozunk utoljára ezzel a szócskával az írásban. A film Ledger jutalomjátéka, és az ő géniusza elodázhatatlanná tette, hogy a film ennyire pozitív kicsengésű és hangos ovációt váltson ki a rajongókból, a színésztársakból és a kritikusokból egyaránt. Heath színészi nagysága, a filmben nyújtott parádés alakítása illetve tiszteletem jeléül kapja meg ez a film a 100%-ot. Ha őt képzeletben “kivágnánk” a filmből, a The Dark Knight semmivel sem nyújtana többet mint a szintén közel tökéletes első rész, sőt! Ha az esetleges folytatás nem lesz képes annyi újdonságot felmutatni mint tette azt Nolan első filmje a Joel Schumacher féle két Denevérember mozihoz képest - ami a mélypontja és teljes megcsúfolása a franchise-nak-, akkor már jóval szigorúbb leszek, és az esetleges hibák illetve kisebb bakik felett sem fogok szemet hunyni. Azonban ez még csak a jövő, egyelőre annak örüljünk, amit kaptunk! A Sötét Lovag jött, látott és fölényesen győzött. Elkészült minden idők egyik legdrágább filmje, megteremtődött minden idők egyik legaddiktívabb képregényfeldolgozása, és nem utolsó sorban megszületett minden idők egyik legfantasztikusabb színészi teljesítményét felmutató mozija. Kell ennél több? Szerintem nem. Persze vannak apróbb hibái is: senki és semmi nem lehet tökéletes, de ezúttal nem leszek szőrszálhasogató. A Dark Knight mindent elért, amit film elérhet, és sokáig csak úgy fogunk emlékezni rá mint a 2008-as év egyik legjobb (ha nem a legjobb) mozijára. Mindenkinek látnia kell ezt a kihagyhatatlan mesterművet! 10/10
Pozitívumok:
- Az egyik legjobb képregényadaptáció
- Fantasztikus látvány
- Elképesztő színészi játék
- Atmoszférikus zenék és kimagasló minőségű dallamok
Negatívumok:
- Néhány apró logikai bukfenc
Kommentek
24 hozzászólás ehhez: “Újabb Dark Knight kritika” Hozzászólok!Tessék hozzászólni!
Figyelj légyszi a következőkre:
1. Próbálj kulturáltan és intelligensen fogalmazni.
2. A filmélményt rontó spoilereket jelezd előre.
3. Lehetőleg maradj a témánál.
4. Csak sima szöveget használj a kommentben.
5. Ne spammelj.
Köszi jamesb, hogy kitetted! Jó hosszú lett, remélem, hogy azért végigolvassátok majd:D
Nincs mit, korrekt írás lett!
Jó hosszú írás volt, de általánosságban egyet értek vele.
Kétarc hírtelen kialakulása : Ez hasonlít a “hogyan pakolt joker mindenhova észrevétlenül 6000 tonna robbanószert?” témához. Egyszerűen azért mert minden realizmusa ellenére ez a film is csak egy film. Egy denevér ruhába öltözött fickó harcol egy bohócnak maszkírozott őrülttel, innetől kezdve engem nem zavart kétarc hírtelen kialakulása, sőt az sem hogy került észrevétlenül Eric Roberts kocsijába…
Nekem egy dolog nem tetszett : A sok szájbarágás. Lehet hogy valaki nem értette volna meg a film üzenetét ha kevesebb a dialógus, de szerintem az elhangzott beszéd mértékét 30%-al lehetett volna bőven csökkenteni.
Más panaszkodott hogy nem értette mikor-mi történik. Az ilyen embert sajnálom, nekem a napnál is világosabb volt végig a film, ti ezzel hogy voltatok?
Nos többszöri újranézés után, ami még mindig kevésbé tetszik, az a hajós rész illetve az abba csomagolt üzenet: túlságosan szájbarágós (legalábbis az én ízlésemnek).
A sok duma nem zavart. A sztori első pillantásra ugyan tömény, de szerintem simán érthető.
Köszi Béla:)
Az, hogy a robbanószer hogyan került fel a hajóra nem egy nagy bűvésztrükk szerintem, hiszen az egész város cuzamme korrupt(tisztelet a kivételnek), ergo ezt nem volt nehéz a nézőnek abszólválni, minthogy azt sem, hogy Kétarc Maroni kocsijába került. Gondolom lezsírozta az emberit, ennyi. Viszont az már eléggé szemtelen dolog, hogy Joker kihallgatásának megkezdése előtt, Gordon ajtón ki, villany felkapcs, majd hírtelen Batman előtűnik a semmiből… Értem én, hogy ez egy szuperhős movie, egy film, ami igazán próblt a realizmusra törekedni főleg Burton filmjei után, de azért ezekre a bakikra oda lehetett volna figyelni. A Gyűrűk Ura ehhez képest még nagyobb blődségnek tűnik, mégis olyannyira odafigyeltek minden kis szegmensére a filmnek, hogy mégsem tudsz belekötni, pedig ott Trollok meg egyébb túlvilági kreatúrák harcolnak ala ellen, nem pedig egy fehérre meszelt arcú bohóc:D
A hajós rész mondanivalója nem volt rossz, de kicsit időhúzásnak tűnt nekem, és kezdett is unalmassá válni számomra a film. A morális vebalitás, és az erkölcs, patetikus grammatika tényleg túlzó volt már egy kicsit, de így, többszöri újranézésre tudatosúlt leginkább bennemm minden apró részlet.
Én annyira tudtam hogy a nagy benga néger nem fogja megnyomni a detonátort….
A sok pátoszból nekem a legidegesítőbb a “You die as a hero, or live long enough to see yourself become the villian” volt zavaró. Valahogy túl közhelyes. Azonban az Alfrédos “Én megmondtam” szövegelés bejött.
Más:
Miért nem építette újra a Bat Cave-et? Szerintem sokkal fílingesebb mint egy mázolt falú betonkocka.
Megin más:
A Gotham Knight című rajzfilm csomagot láttátok már/nem akarjátok kritikával illetni? (nekem bejött)
Igen, kellett egy szúrós szemű, kigyúrt, színesbőrű elítélt, hogy még inkább fokozzák a hangulatot:)
Teljesen egyetértek veled, az a Wayne művek-féle alagsori mélygarázsra emlékeztető és klausztrofóbiát keltő “menedék” számomra is eléggé halovány volt, főleg a barlang után, hisz az elsődlegesen Batman “otthona.”
A Gotham Knight-ot láttam, szerintem zseniális lett. Amolyan Animátrix feeling-ű rövidfilmek sorozata, bár itt a részek jobban egymásba kapcsolódnak. Nem is rossz ötlet, rengeteg anime van, amiről tényleg jó lenne írni:)
Angol és nem amerikai Nolan!!!!!!
Ajánlom az imdb oldalát és az érdekességek rovatot és Nolan angol akcentusát. :) ( és hogy mindig nagyrészt a filmjeiben, angol színészeket láthatunk, amerikai filmszerepekben is)
A Following pl teljesen angol és a Memento is.
Jogos, javítva!
hahakocka: Köszi az észrevételt:) A cikk eléggé hamar készült el, ráadásul eléggé sok negatív tényező közepette, így elnézhető szerintem, ha hibázok. Még is csak emberek vagyunk:)
Köszi az ajánlást, tisztában vagyok Nolan-nal, és a filmjeivel. Sajnos ezt teszi, ha az ember egy kicsit nem figyel oda, és nem összpontosít a lehető legjobban.
“…és hogy mindig nagyrészt a filmjeiben, angol színészeket láthatunk, amerikai filmszerepekben is)”
Igen, ez a kijelentés az utóbbi általad említett két filmre vonatkoztatva igaz, de a 4 nagy játékfilmjére levetítve már nem igazán mondanám.(Álmatlanság, Tökéletes trükk, Batman: Kezdődik!, és a Sötét Lovag;). Inkább nagyrészt amerikai színészeket láthatunk bennük amerikai szerepekben, de tény, hogy sok angol születésű actor/ actress is megfordul a filmjeiben, pl: Michale Caine, Christian Bale, Gary Oldman, stb.
UI: A Dark Knight már a 800 milliós álomhatárt is átlépte összbevételek tekintetében! Ha így folytatja még a Gyűrűk Ura 3-ik, végső epizódját is megelőzheti, ami 1.1 milliárd dollárral tartja a 2-ik helyet a Titanic mögött(1.8 milliárd).
Nem akartalak megbántani, távol álljon tőlem. :) Bocsi ha mégis megtörtént. =még egy apró hiba 1989 es a Nicholsonos Batman nem 1987)
Egyébként grat. a cikkhez összességében nagyon is jó lett. Én is írtam annó egy hosszabbat persze azért nem 40 oldalast mint te :) 8mozinet, pcdome)
A Dent témához pedig , a film elején már látszik szerintem amikor Gordonnal beszélget Dent, hogy 2 énű, mondja is Dent, hogy náluk(Gordonéknál) van egy másik beceneve is , amit a kórházas jelenetnél tudunk csak meg hogy pontosan micsoda. Emellett már a Joker emberének vallatásánál is amikor még nem deformálódott át :) előjön belőle a düh ami később 100%ig lesz jellemző rá mint Twoface. Aztán még lehet hogy van pár utaló jelenet Dent 2 énűségére meg kell néznem még 2 szer. :)
Nálam is 10/10 volt egyébként és már 2 szer láttam állatian jó folytatás lett.
Szerintem is olyan 1 milliárd összejöhet a TDK-nak össz.-ben, mivel még a német ajkú országokban, (Svájc, Ausztria, Németország Hollandia) a héten lesz csak bemutatva. (Franciaorsz, Spanyolország is múlt héttől láthatja csak).
1.1 milliárdra nem merek tippelni de lehet hogy az is meglesz én tutira egyelőre a 3. helyre tippelnék az all time listában, bevételek terén. IMDB-n is 3. most. :) Sok az 1 -es a TDK-ra, a Keresztapára és a Remény rabjaira is nem értem azt a 9-10 ezer embert ők mit néztek ( ha néztek egyáltalán).
Megnéztem, hát…év végén ha a legjobb filmek top10-jét kéne majd összeállítani, ez tuti nem lesz benne nálam.
Nem volt rossz, de nem döntött hanyatt. Túl hosszú, van benne pár felesleges dolog, pl a hongkongi dolgot nyugodtan lerövidíthették volna, az akciók gyengék lettek, Joker viszont valóban zseniális, Kétarc-ot pedig jobb lett volna a folytatásra hagyni.
hahkocka: Semmi baj, dehogy bántottál meg, inkább most nekem kellemetlen:D Ismételten köszi a figyelmes észrevételedet, jamesb majd biztosan kijavítja:)Sok most a probléma nálam, de ez nem ide tartozik, csak ilyenkor az ember inkább hajlamosabb a hibázásra.
Köszi a dicséretet, hát igen ez az egyik nagy előnyöm vagy hátrányom, hogy képes vagyok megírni a Háború és Békét:D Ez jó dolog egyfelől, másrészt sokan a feléig sem jutnak el, mert megunják:) Én is gratulálok a cikkedhez!
A Dent-es téma igaz, már amit írtál, így van. Az nem baj, nézd is meg legalább még 2*:)
Én megmondom őszintén, hogy nálam nagyban közrejátszott Heath frenetikus alakítása. Ha ő nincsen, akkor a végső pontszámom sem lenne ilyen szép kerek.
Már a 19-ik helyen áll a DK az All Time listán. Szerintem megveri a Gyűrűk Urát, amit sajnálok, mert az egyik kedvenc filmem, de a Batman-t is imádom. Na, akkor most legyen okos az ember:)Én a legjobba annak örülnék, ha végre valami film letaszítaná a trónjáról a Titanicot, mert -nem tehetek róla- nem szeretem, és szvsz érdemtelenül van ott, ahol. Már mint bevétel és Oscar-díjak tekintetében, holott az IMDB-n csak 7.2 csillagot kapott. Nagyon túlértékelt film, én drukkolok a Batman-nek, de a Titanic befogásához tényleg isteni csoda kellene:)
A titanicot én is lejjebb szeretném látni mindenhol. A GYU-k (bővített 4dvd-s szett+ könyvek, előzmények stb)) nálam szintén top 5 ben vannak
.
A túlfényezést viszont köszönöm szépen, de annyira nem kérem. :DD Köszi az igenléseket, gratulációt de azért én se vagyok Isten. :D
Mindent leírtatok, úgyhogy inkább a Gotham Knight kapcsán kommentelek :)
Szerintem erősen közepes darab, olyan semmilyenek az egész. Az Animátrix anno jobban tetszett, talán ott változatosabb volt a rajz stílus és normálisabb sztorik voltak (na persze ott se mind volt jó).
hahakocka: Akkor már ebben is egyezik a véleményünk:) Ilyet sem nagyon hallottam még, hasonlítunk! Nem csak kedves a stílusod, de még szerény is vagy, ezt nevezem:) Szerintem egálban vagyunk egymás fényezése gyanánt,de hopp, nem, mert most megint én kezdtem:D
VVega: Nekem messzemenően elnyerte a tetszésemet a Gotham Knight igaz itt a részek jóval inkább kapcsolódnak egymáshoz, mint az Animátrix esetében. Küllemre nekem mindkét alkotás nagyon megnyerőenk bizonyult. Az Animátrix-ot ráadásul egy japán és egy amerikai úriember rendezte, és a japánokra oly jellemző, tradícionális és mesteri kivitelezésű anime látványvilág éppen úgy tetszett, mint a GK sötétebb, komorabb hangulata, amit ráadásul teljesen japánok álmodtak vászonra, és a Tekkon Kinkreet stílusa érződött a megjelenítésén. Érdemes megtekinteni:)
Dent átalakulásának (szerintetek) hirtelenségéhez vegyétek hozzá, hogy előtte halt meg a menyasszonya és égett le a fél arca, plusz az elejétől benne volt a lehetőség, aminek ékes jele a kezdettől való pénzdobálása, nem csak a végén, Gordonnál kezdett érmét dobálni, már az elejétől! Szerintem ez így együtt azért elég katalizátor, hasonló a szitu Anakinhoz, ahol elsőre szintén hirtelennek tünhet az átállása, nade mióta utaltak már rá jelek és haladt azon az úton!
Az első 4-5 bekezdés felesleges a kritikában, ahogy írod is, mindenkihez eljutott már a film híre és készítésének körülményei, meg a bevételek, fele ennyi karakter is elég lett volna, így azt átugrottam, amúgy jó.
Köszi geo:) Az, hogy Harvey ilyen gyorsan “átalakult” számomra akkor is negatívum. Persze, hogy már kezdettől fogva ott volt benne a “kisördög”, de akkor is jó volt, ezt ne felejtsük el! Ez igazán sajnálatos, hogy ilyen szörnyűséges baleset történt vele, és meghalt a menyasszonya, de ezek nem mentségek a számára, és senki más számára sem, talán csak enyhítő körülmények! Bruce is elvesztette a legjobb gyermekkori barátját és későbbi szerelmét, mégsem változott meg, maradt aki eddig. Mindig könnyebb a rosszabb utat választani, mint a nehezebb jót. Az én számomra ott vérzett el a film ezen szempontból, hogy egy a törvényhez messzemenően lojális embert hogyan tud ennyire hamar a rossz útra térni. A SW-os hasonlatod pedig szvsz ide nem teljesen illik, mivel Anakin is való igaz, hogy hasonló szituációjú karakter volt, de nem is állt át a gonoszra oldalra egyik pillanatról a másikra. Ne felejtsük el, hogy mindez a 2-ik részben történt, azt még követte a Sithek bosszúja, és ott is fokozatosan tért le az útról, nem pedig hipp-hopp! Belül lehet, hogy már másfelé húzott a szíve, de ez még triviálisan nem derült ki a Klónok támadásából. Ezért írtam azt, hogy Kétarc figuráját egy esetleges következő részre kellett volna hagyni, mert a karakter komplexitása nem tudott teret nyerni magának. És azt se felejtsük el, hogy egy dolog az utalás, és megint más dolog a teljes beteljesülés!
Ami az első 4-5 bekezdést illeti, abban igazad van, de mindig szeretek plussz információkkal szolgálni az olvasóknak, mivel azért nem mindenki olyan naprakész, mint mi:) Az, hogy a film híre mindenkihez eljutott pedig megint más(és kissé túlzó is, én is barokkosan fogalmaztam meg), mint hogy ezen személyek tisztában lettek volna a bevételekkel és az anyagi vonzatokkal, szerintem:)
Aaron Eckhart karakterének vesztét, Kétarcot sajnáltam. Leginkább azért, mert a színész a Thank you for smoking óta nagy kedvencemmé vált, s bizony el tudtam volna viselni, ha lesz egy külön rá kihegyezett film is. De azt lássuk azért be, hogy a halála Batmanre nézve igen jelentős karakterformáló lépés volt. Ha nem halt volna meg ilyen hamar, akkor nem lesz Batmanből “igazi” köztörvényes bűnöző.
Szerintem találkozunk még vele, egy esetleges 3-ik részben:)
A film elején meg ugye emlékeztetnek mindenkit az előző részben ért kis balesethez, hogy felrobbantották a Wayne kastélyt és a barlang is beomolhatott. 1-2 év mire felújítják és újraépítik az egészet. A 3. részben már tuti visszatér újra varázsolva meg erősítve a déli saroknál. :D
A köpenyes keresztes (fantomcím!) után szerintem nem lesz érdemes Batman filmeket közreadni, vagyha mégis, akkor igen élesen el kellesz határolni őket Nolan munkájától. Pedig elég sok figurája van a DC-nek, szóval hagyjanak csak békén a Denevérembernek.