Filmmánia: Hitman

Malibu kritikája a népszerű számítógépes játék filmes adaptációjáról.

Hitman (2007)

“Names are for friends, so I don’t need one.”

HitmanKi a rendező: Xavier Gens, elsőfilmes francia srác, aki gondolom hamarosan a Luc Besson baráti kör tagja lesz, hasonlóan kevés tehetséggel rendelkező társaihoz (Gérard Krawczyk, Chris Nahon, stb.)

Ki játszik benne: Timothy Olyphant, aki eddig sok tehetségről nem tett tanúbizonyságot, de nem is rontott nagyokat (Scream 2, Die Hard 4, Girl Next Door, Deadwood); Olga Kurylenko, egy orosz modell; Ulrich Thomsen, akinek alakítását az Ópium c. hazai filmben csodálhattuk meg; Dougray Scott, akiről sok mindent elmond az, hogy karrierje csúcsa a második Mission: Impossible film főgonoszának szerepe volt; valamint Robert Knepper, mindenki T-Bag-je.

Mi a sztori: A klasszikus „megbízzák a bérgyilkost, de átverik” történet keveredik a klasszikus „megesik a bérgyilkos szíve egy csinos csajon, ezért meg akarják ölni” sztorival, semmi egyedi, messziről bűzlő klisészag.

Értékelés: A cikk elején lévő idézet a Hitman sorozat eddigi utolsó, negyedik részéből való, és tökéletesen bemutatja, milyen is a jó öreg 47-es, aki rövid idő alatt beírta magát a halhatatlan játékkarakterek panteonjába. Egy csöndes, hidegvérű, cinikus, és néha-néha filozofikus bérgyilkosról van szó, aki érzelemmentesen, rutinból hajtja végre feladatait, sosem hibázik. A játék lényege a feladatok minél csöndesebb, minél ötletesebb végrehajtása volt, pont ez az, ami a filmből jócskán hiányzik, sok más dolog mellett, egy szóval a játékból maximum a körítést emelték át, meg a főkaraktert, de istenem: Hollywood.

Először is nem sikerült választaniuk egy normális főszereplőt, aki megfelelő arccal rendelkezik a 47-es eljátszáshoz. Nem hinném, hogy ha valakinek választania kellene Jason Statham, Timothy Olyphant és Vin Diesel között, akkor bárkinek is Olyphant jutna eszébe, nem csak amiatt, mert a feje nem passzol a karakterhez, de eddig csupán egyetlen akcióhősi szerepe volt, és a Deadwood Seth Bullockjában, valamint a tar bérgyilkosban nem sok közös van. Annak, aki látta a Szállító című opust, lehet fogalma arról, hogy ezt a szerepet Jason Stathamnek találták ki, de a végén mégis Olyphant kapta. Ezzel egyszerre rúgták tökön Hitman karakterét, és vesztettek a rajongók érdeklődéséből, hiszen Hitman így megkapta az Olyphanthoz járó félmosolyt és gesztikulálásokat, no meg a fanoktól a „babaarcú” jelzőt, ami nem a legjobb ómen egy bérgyilkosnak.

Hitman

Persze ettől a film még lehetett volna jó. De nem lett, amiben oroszlánrészt vállalt Skip Woods író, no meg a rendező Gens, illetve a vágó is. Woods egy elképesztően élettelen, unalmas, és Hitmantelen szkriptet rakott le az asztalra. Valószínűleg neki „köszönhetjük” Hitman műmájer dumáit - melynél kevésbé a 47-es szájába illő dolgot nehezen tudott volna találni - valamint az érthetetlen eseményeket. Például az Interpol ügynökök találnak egy keresztet formáló kulcsot, és szinte „Heuréka!” kiáltással sikerül rájönniük a kulcson lévő latin felirat elolvasása után, hogy az egy templom kulcsa. Vagy ott van a röhögőgörcsöket és értetlen tekintetek tucatjait kiváltó kacsás jelenet, amiről máig nem értem, hogy mi értelme volt, azon kívül, hogy a Hitman 2. egyik küldetésében és a 4. rész egyik promóképén is volt egy gumikacsa.

HitmanAztán ott vannak az akciók. Mint fentebb írtam, a Hitman sorozat lényege a csendes, ötletes gyilkolás volt, melyet néhány kivételt leszámítva teljesen kihagytak a filmből, de ez gondolom vagy a producerek nyomása vagy amiatt volt, hogy a rendező a Hitman tetralógiát maximum hírből ismeri. Így tehát kapunk egy rakás viszonylag ötlettelen akciójelenetet, amiket a béna vágás végképp hazavág, szinte fáj nézni őket (gondolok itt például az elnök öccsének megölésére), és néhány igazi, a játékra jellemző momentumot, melyek ekkora mennyiségben sajnos nem sokat javítanak a film minőségén – pl. a pályaudvaros átöltözés vagy az éttermi jelenet.

A történet meglehetősen érdekes, ugyanis semmi köze nincs a játék sztorijához, és olyan, általános hülyeségeket tartalmaz, melyeket elég nehéz megemészteni. Az orosz titkosügynökség épülete természetes, hogy éjszaka kihalt, üres és őrizetlen, de persze napközben jövőt idéző felszereléssel rendelkező kommandós sereg őrzi. Hitman lerohan a pályaudvar alá, és találkozik egy vagonban klónjaival, melyek közül az egyik néger, majd fegyvereiket eldobva előrántják az eddig maguknál tartott katanákat, és vad harcba kezdenek. Az rendben van, hogy az oroszok angolul beszélnek, mivel a film lényeges része a jó öreg Oroszországban játszódik, de azt nem értem, hogy miért kell ennek ellenére mondandójukat echte orosz szavakkal díszíteni.

Bár eddig a filmről szinte csak rosszat írtam, azért voltak benne jó dolgok is. Például a mellékszereplők, akikkel nem volt gond, de kiemelni egyet sem érdemes - kivétel természetesen a Nikát játszó orosz színésznő, Olga Kurylenko, aki olyan hihetetlen gyönyörű, hogy ha már az akciójelenetek nem, akkor legalább ő szájtátásra készteti az egyszerű férfinézőt. És, hogy a rajongókat megnyugtassam, Nikával nem került bele igazi szerelmi szál a sztoriba. Sőt Nika szerepe azt volt hivatott megmutatni, mennyire is semlegesek a 47-es számára a nők – bár azért meg-megremegett, különösen a szállodai szobás jelenetnél, de én ezt betudom annak, hogy Timothy Olyphant is emberből van, és néha elhagyja a szerepét, ha egy orosz bombázó csücsül rá.

Hitman

A másik kiemelendő a hanghatások, bár azért 2007-re igazán elvárható, hogy rendesen dörrenjenek a pisztolyok, puskák, és hogy a hangtompító ne csak egy molyfing legyen a szélben. A díszletek érdekes voltak, néhol ráismertem némelyik pályára, például a szentpétervári hotel egy az egyben a Hitman 3. budapesti szállodája, az ottani történések pedig a 3. rész záróküldetését idézték, nem tudom, ez direkt volt-e.

Összességében tehát elmondható a filmről, hogy mint Hitman-adaptáció, csúfos bukás, de mint önálló akciófilm sem sokkal jobb, köszönhető ez a zavaros történetnek, a borzalmas vágásnak, és annak, hogy azok számára is leesik az, hogy Hitman szájában nem állnak jól a James Bond dumák, aki még életében nem irányította a 47-es ügynököt. Végezetül tehát a filmet igazán ajánlani nem tudom senkinek, férfiaknak érdemes tán megnézni Nika miatt, viszont a Hitman-fanokat nem biztos, hogy kárpótolja majd a szépség.

Rögös volt a 47-es útja a monitortól a vászonig, félúton visszafordulhatott volna, hogy egy pocsék rendező helyett ötödször is mi irányíthassuk. A konklúzió megint az mint a többi játékadaptációnál: tehetséges alkotógárdával, az eredeti készítők segítségével, és a játék maximális tiszteletével több lehetett volna, sokkal több.

Ja, és még valami: aki döntött arról, hogy ne Jesper Kyd szerezze a film zenéjét, az tegyen egy szívességet, és most azonnal monnyon le! :) 4/10

Tiéd a szó! Szerinted? (Hitman)

Eredmény


Címkék: , , , , ,

Jó poszt? Add hozzá a kedvenceidhez (Ctrl+D), vagy oszd meg:

  • RSS
  • del.icio.us
  • Propeller
  • Blogtér
  • Linktér
  • Twitter
  • Netvibes
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Technorati
  • StumbleUpon
  • Facebook
  • MySpace

Nyomtatás Nyomtatás | Küldés e-mailben Küldés e-mailben

Kommentek

15 hozzászólás ehhez: “Filmmánia: Hitman” Hozzászólok!

Tessék hozzászólni!


Figyelj légyszi a következőkre:
1. Próbálj kulturáltan és intelligensen fogalmazni.
2. A filmélményt rontó spoilereket jelezd előre.
3. Lehetőleg maradj a témánál.
4. Csak sima szöveget használj a kommentben.
5. Ne spammelj.

(kötelező)

(kötelező)