Filmmánia: The Bucket List

Mai Filmmánia rovatunkban megnézzük, hogyan sikerült Rob Reiner legújabb rendezése.

The Bucket List (2007)

“You measure yourself by the people who measure themselves by you.”

The Bucket ListKi a rendező: Rob Reiner, aki életem egyik legnagyobb filmélményét, a zseniális Stand By Me-t (Állj mellém!) rendezte 1986-ban River Phoenix-szel a főszerepben. Reiner nevéhez fűződik még a Harry és Sally illetve az Egy becsületbeli ügy is.

Ki játszik benne: Két hollywoodi színészisten, Morgan Freeman és Jack Nicholson.

Mi a sztori: A halálos beteg Edward Cole (Jack Nicholson) milliárdos üzletember kénytelen kényelmes kórházi szobáját egy autószerelővel, Carter Chambers-szel (Morgan Freeman) megosztani. A két idős férfiben az égegyadta világon semmi közös nincs, viszont mindkettőjük rendelkezik egy listával arról, hogy mit szeretnének még véghezvinni, mielőtt végleg bedobják a törülközőt. Így aztán megszöknek a kórházból, és úgy döntenek, hogy még egyszer utoljára kirúgnak a hámból. A hétköznapinak nem nevezhető kalandok során valószerűtlen de figyelemreméltó barátság szövődik közöttük.

Bucket List

Értékelés: Azóta várom már ezt a filmet, amióta hallottam, hogy Rob Reiner rendezi, és kedvenc színészeim közül kettő is főszerepel benne. A film a halál és az elmúlás témájával foglalkozik, illetve azzal, hogy az érintettek és családtagjaik mennyire képesek ezzel megbírkózni. Ahogy Carter is mondja a filmben, a halálos betegség - jelen esetben a rák - elfogadásának öt egymásra épülő fokozata van, mely a tagadással kezdődik, majd a tehetetlen dühvel, az elfogadhatatlan elleni lázadással, illetve a mély depresszióval folytatódik és végül a belenyugvással zárul le. Nos ebben a történetben sem Edward, sem Carter nem hajlandó elfogadni a halál gondolatát: egyszerűen képtelenek tétlenül várni a véget, és egyáltalán nem szeretnék, hogyha mások szánakozva tekintenének rájuk. Ezért aztán Edward javaslatára úgy döntenek, hogy a hátralévő hónapokban kipróbálnak néhány nem hétköznapi dolgot, például száguldoznak egyet egy Shelby Mustanggal, bejárják a fél világot, felkeresik a Himaláját, elmennek szafarizni, tetkót csináltatnak, ejtőernyős ugrásban vesznek részt és megnézik a gízai piramisokat stb.

Gyakorlatilag az egész történet Morgan Freeman és Jack Nicholson kiváló alakítására épül. Komolyan mondom, kész öröm volt nézni, ahogy ez a két hollywoodi veterán együtt játszik. Morgan - aki végig narrálja a filmet és hasonlóan egyszerű karaktert játszik mint a Remény rabjaiban - alakítja a bölcsebb karaktert, személyisége uralja a vásznat. Nagyon örültem, hogy kapott már végre egy hozzáillő szerepet a tavalyi borzalmas Evan, a minden6ó után.

Jack Nicholson szintén hozza a formáját a szokásás flegmaságával és ördögi vigyorával. Karaktere lassan de biztosan formálódik át a Carterrel átélt feledhetetlen kalandoknak illetve az azokból szerzett élettapasztalatoknak köszönhetően.

Bucket List

A két főszereplő mellett érdemes még megemlíteni az Edward asszisztensét játszó Sean Hayes-t, aki a történet végén is hangúlyos szerepet kap. Ráadásul Morgan Freeman fia is camózik egyet, aki stílszerűen Carter fiát alakítja a filmben.

A zseniális főszereplők ellenére a forgatókönnyvel nem voltam teljesen kibékülve. Egyrészt a címben szereplő listából többet is ki lehett volna hozni, mivel eléggé egymásra voltak dobálva az ötletek szerintem. Másrészt apróság, de nem tudjuk meg például, Carterék hogyan szöknek meg a kórházból: semmi utalás nincs rá, mindenféle átvezetés nélkül láthatjuk, hogy egyszerűen már kinn is vannak, és készülnek az ejtőernyős ugrásra. Emlékszem van egy zseniális jelenet a filmben, amikor Edward az egyik piramis tetején elmeséli Carternek, hogy miért nem beszél már régóta a lányával, de aztán amikor ez a szál a film végefelé újra előkerül, sajnos szintén elkapkodják. Olyan az egész mintha csak hanyagul odakennék egy képzeletbeli vászonra, pedig jóval több lehetőség lenne benne.

Bucket List

A másik ami nem jött be, az a film vége. Bár ez így nem teljesen igaz: tetszett az ötlet, ahogy lezárták, szomorú és egyben felemelő is volt, de egy dologgal nem vagyok kibékülve. [Ha nem láttad a filmet, akkor most saját érdekedben ugorj lécci a következő bekezdésre! SPOILER] Hogy a jó istenbe lehet ilyen hülyén lezárni egy egyébként kiváló alapötletet: Carter narrációjával kezdődik a film, a történet háromnegyedénél meghal, majd továbbra is az ő narrálásával folytatódik illetve ér véget a sztori. [SPOILER VÉGE]

Jack Nicholson karakterének jellemfejlődését viszont jól oldották meg. Sőt tetszett a filmben ábrázolt kontraszt is, miszerint a pénz nem feltétlenül boldogít: emlékezetes jelenet, mikor Cartert látjuk boldogan a családjával vacsorázni, miközben a milliárdos Edward egyedül szenved a mikrós kajával.

Végezetül külön kiemelném az operatőri munkát, nagyon szépen fényképezett film a The Bucket List, illetve a némileg dzsesszes beütésű soundtrack is bejött. A történet ugyan a végefelé a giccsesség határán egyensúlyozik, de szerencsére nem esik át a ló túloldalára, és nem fekszi meg a néző gyomrát, ami azért jó pont.

Szóval mindent összevetve, az átlagosnál jóval erősebb film a The Bucket List, de a történetben rejlő lehetőségeket nem használták ki teljesen, illetve a végét én másképpen zártam volna le. A két főszereplő alakítása miatt viszont egyértelműen tudom ajánlani. Erős 7/10-es.

Tiéd a szó! Szerinted? (The Bucket List)

Eredmény

Címkék: , , , , , ,

Jó poszt? Add hozzá a kedvenceidhez (Ctrl+D), vagy oszd meg:

  • RSS
  • del.icio.us
  • Propeller
  • Blogtér
  • Linktér
  • Twitter
  • Netvibes
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Technorati
  • StumbleUpon
  • Facebook
  • MySpace

Nyomtatás Nyomtatás | Küldés e-mailben Küldés e-mailben

Kommentek

2 hozzászólás ehhez: “Filmmánia: The Bucket List” Hozzászólok!

Tessék hozzászólni!


Figyelj légyszi a következőkre:
1. Próbálj kulturáltan és intelligensen fogalmazni.
2. A filmélményt rontó spoilereket jelezd előre.
3. Lehetőleg maradj a témánál.
4. Csak sima szöveget használj a kommentben.
5. Ne spammelj.

(kötelező)

(kötelező)