Címke: Tommy Lee Jones
TLJ ismét betolja magát a rendezői székbe
Nagyon helyes, teszem hozzá gyorsan. A Melquiades Estrada három temetésével Tommy Lee Jones egyszer már egyébként is bizonyított nálam: kiváló színész a pasas (sőt az évek múltával egyre jobb, ha engem kérdeztek, lásd Elah völgyében például) és egyúttal tehetséges rendező is. Emlékszem, mikor először láttam a Melquiades-t, egyszerűen nem akartam hinni a szememnek, hogy Jones-nak elsőre sikerült egy ennyire vérprofi munkát letennie az asztalra.
Na de szóval a lényeg, hogy a Hollywood Reporter szerint emberünk újra beül a direktori székbe. A kiszemelt projekt alapja Ernest Hemingway Szigetek az áramlatban című regénye lesz, és Jones nemcsak rendezi, főszerepli és jól megproducerálja a filmet, hanem a szkriptet is bevállalja.
Aztán biggyesszük még ide a végére Morgan Freeman-t illetve a kiváló John Goodman-t mint a két másik főszereplőt, és akkor engem máris így látatlanban megvettek kilóra! Ennyi, szevasz…
Filmmánia: In The Valley of Elah (Elah völgyében)
Háborús veterán eltűnt fiát keresi… Elah völgyében kritika.
In The Valley of Elah (2007)
“Sometimes finding the truth is easier than facing it.”
Ki a rendező: A kanadai születésű forgatókönyvíró-rendező-producer Paul Haggis, aki jópár évig tévésorozatok készítésével foglalkozott, majd aztán szépen lassan az Ütközésekkel (2004) átnyergelt a mozibizniszbe. Nagyon nagy tehetségnek tartom a pasast, olyan minőségi filmeknek írt már szkriptet mint a Millió dolláros bébi, A dicsőség zászlaja, a Levelek Ivo Dzsimáról, a Casino Royale, ráadásul nem mellékesen ő jegyzi a legújabb Bond filmet, a Quantum of Solace-t is.
Ki játszik benne: Tommy Lee Jones, aki már számtalan hollywoodi produkcióban szerepelt, lásd JFK, A szökevény, Született gyilkosok, Men In Black, Melquiades Estrada három temetése, Nem vénnek való vidék stb.
A másik főszereplő a gyönyörű Charlize Theron, akit főleg az Ördög ügyvédje, az Árvák hercege, a Férfibecsület, a Rém, a Kőkemény Minnesota illetve az Aeon Flux című produkciókból ismerhet az egyszeri filmrajongó.
Továbbá Susan Sarandon illetve Josh Brolin szintén tiszteletét teszi egy kisebb szerepben.
Mi a sztori: Mike Deerfield a példás katona rejtélyes módon eltűnik, miután hazatér az iraki frontról. Veterán katona apja, Hank a rendőrnyomozó Emily Sanders segítségét kéri a rejtély megoldásában illetve a fiú felkutatásában.
Értékelés: Okés, kezdjük talán ott, hogy az Elah völgyében alapsztorija egy kétségbeesett apa eltűnt fia utáni kereséséről szól, az eredmény azonban mégsem egy egyszerű tucatkrimi lett, hanem egy mélyen háborúellenes nyilatkozat a háborúból visszatérő, rengeteg borzalmat átélt fiatalok lelkivilágának őszinte és néhol brutális bemutatásával. Azon nem kevés jelen esetben amerikai katonáról szól, akik az átélt sokkhatásoknak köszönhetően komoly személyiségtorzuláson esnek át, és később szinte képtelenek újra beilleszkedni a társadalomba (ahogyan az egyik csávó is mondja a filmben, alig várta, hogy hazajöjjön, majd miután eltöltött itthon két hetet, már vágyik is vissza). Az ő történetük igazán ez a film.
Tommy Lee Jones bizony ahogy idősödik, egyre jobb színész lesz: ő az egyik legnagyobb erőssége az Elah völgyének, egyszerűen zseniális a fia után nyomozó háborús veterán szerepében. Olyan átéléssel játszik, hogy minden egyes gondolat és érzelem tisztán látszik barázdált arcán és megfáradt szemein. A Melquiades Estrada három temetése óta nem láttam ennyire érzékeny és lenyűgöző alakítást tőle, abszolút jogos volt idén az Oscar jelölése.
Nagyon tetszett, ahogy a karakterfejlődését megoldották: emberünk a történet elején hithű, konzervatív, kőkemény háborús veteránt alakít, aki büszke a hadseregnél elért komoly sikereire illetve mindkét fiára, akik követték őt ezen a pályán (”A fiam a demokráciáért küzdött az elmúlt 18 hónapban egy szarkupacon, és a hazáját szolgálta. Jobbat érdemel.“). De ahogyan haladunk előre a történetben, a bajtársakkal való beszélgetésekből illetve a srác hátragyott mobilos videóiból, Deerfield lassan rádöbben, hogy az a fiatalember, akit korábban ismert, teljesen megváltozott: a háború gyökeresen formálta át fia személyiségét, és Mike olyan dolgokat tett, melyekre korábban egyikük sem mert volna gondolni. Deerfield utólag jön rá, hogy fia végig szenvedett a szolgálat alatt, és többször is próbált segítséget kérni az átélt sokkhatások feldolgozásához, de ő mint apa ezt soha nem vette vagy nem akarta észrevenni. Veteránunk a nyomozás során egyre több és több fájdalmas és borzalmas dologra bukkan, aminek következtében hősiességbe és katonságba vetett sziklaszilárd hite lassan de biztosan alapjaiban inog meg. Ahogy a tagline is mondja: néha könnyebb megtalálni az igazságot mint a szembenézni vele, és mennyire igaz ez az itt történtekkel kapcsolatban!
Egyébként jellemző, hogy miközben néztem a filmet, pont azon gondolkodtam, hogy Clint Eastwood mennyire jól passzolt volna Deerfield karakteréhez (sőt ha már itt tartunk, akkor még a direktori székben is el tudtam volna képzelni). Aztán később mikor az IMDb-n böngészgettem, hát nem kiderült, hogy Haggis eleve Eastwood-nak szánta illetve írta a szerepet, csak az utolsó pillanatban a hollywoodi legenda nem tudta elvállalni egyéb elfoglaltságai miatt, így került végül a képbe Tommy Lee Jones.
Charlize Theron-ban egészen kellemesen csalódtam: korábban látott filmjei alapján nem tartom egy született színésztehetségnek, de itt meglepően jól hozza a Deerfield-et segítő rendőrnőt. Az Elah völgyében kifejezetten nem szexis és visszafogott Theron végre megmutathatta, hogy tud ő játszani, ha akar. Amúgy szerintetek megéri pótolni tőle a Monster-t? Anno ugyanis kimaradt…
A film másik nagy erőssége az utolsó jelenet, amely olyannyira hatásosan lett összerakva, hogy egy ponttal feljebb kellett tornáznom a végső értékelésemet. Lehet, hogy sokan erőltetettnek, szájbarágósnak vagy manipulatívnak fogják találni ezt a pár percet az egész filmmel egyetemben (ezen amúgy el lehetne vitázgatni), de a lezárást igenis ötletesen oldották meg: tökéletesen tükrözi Deerfield lelkiállapotát, illetve az amerikai nemzetbe, hadseregbe és hősiességbe vetett hitének megrendülését. Nem egy ultralátványos dolog, mégis üt rendesen!
Negatívumok közül annyit tudnék felhozni, hogy az érzékenyebb nézők talán túlságosan naturalistának, sötétnek, lassúnak és lehangolónak fogják találni a történetet, illetve a fenti utolsó jelenet valószínűleg szintén meg fogja osztani a közönséget. De ez legyen a legkevesebb.
Paul Haggis ismét bebizonyította, hogy nemcsak kiváló forgatókönyvek írásához ért, de rendezőnek sem utolsó. Sőt, ha így folytatja, akkor még számos minőségi produkciót köszönhetünk majd neki. Ha bejött neked az Ütközések, akkor feltétlenül nézdd meg az Elah völgyében-t is! 8/10
Filmmánia: No Country for Old Men (Nem vénnek való vidék)
Mai Filmmánia rovatunkban a négy kategóriában is Golden Globe-ra jelölt No Country for Old Men következik.
No Country for Old Men (2007)
“One discovery can change your life. One mistake can destroy it.”
Ki a rendező: Az Oscar-díjas Joel és Ethan Coen, akik immár több mint 20 éve közösen írják és rendezik filmjeiket. Jellemző rájuk a száraz humor és az irónia, illetve hogy szívesen keverik a műfajokat (lásd Fargo vagy A nagy Lebowski). A filmbizniszben egyfajta “kétfejű rendező”-ként utalnak rájuk, mivel azonos módon értelmezik saját filmjeiket, és a forgatások során a színészek gyakorlatilag bármelyikükhöz fordulhatnak segítségért, mivel úgyis ugyanazt a választ fogják kapni.
Ki játszik benne: Tommy Lee Jones, Javier Bardem, Josh Brolin, Woody Harrelson, Kelly Macdonald
Mi a sztori: A film egy balul elsült kábítószer-ügylettel indít, mely hamarosan durva macska-egér játékba torkollik. A sztori szerint Llewelyn Moss (Josh Brolin) az amerikai-mexikói határon a sivatagban egy jó adag heroin, két millió dollár és pár hulla társaságában talál egy elhagyatott kocsit. Elviszi hát a pénzt, a helyi seriff (Tommy Lee Jones) pedig nyomozni kezd. A dolgok azonban kezdenek elfajulni, amikor a mindenre elszánt és pszichopata Anton Chigurh (a zseniális Javier Bardem) vissza akarja szerezni az ellopott pénzt.
Értékelés: A No Country for Old Men (a cím William Butler Yeats - Sailing To Byzantium című versének első sorából származik) Cormac McCarthy regényének hű adaptációja, mely a sors, a szabad akarat, a döntési jog, illetve a véletlen folyamatosan visszatérő témáival foglalkozik. A producer Scott Rudin még 2005-ben vásárolta meg a regény megfilmesítésének jogát, majd azonnal felajánlotta azt Coenéknek, akik el is fogadták a felkérést. A forgatókönyv végig szokatlanul hű marad az eredeti forrásanyaghoz (főleg ha átlag filmes adaptációkhoz hasonlítjuk), például a film végén elhangzó beszéd egy az egyben megegyezik McCarthy regényének utolsó soraival. Coenéknek egyébként különösen tetszett, hogy korábbi filmjeikhez hasonlóan a műfaji határok az eredeti műben is elmosódnak (western illetve krimi némi noiros felütéssel).
Szóval bizony elég magas elvárásokkal ültem neki a filmnek, egyrészt mert már anno a trailer és a sztori is bejött, másrészt meg nagy Javier Bardem fan vagyok, és a tény, hogy a produkció már most számos díjat illetve elismerést söpört be, csak tovább fokozta az érdeklődésemet. Meg azért mekkora nevek vannak már itt basszus, Tommy Lee Jones, Javier Bardem, Josh Brolin, Woody Harrelson. Kiváló teljesítményt nyújt mindegyikük (Harrelson cameója például különösen tetszett!), azonban mégis egyértelműen Bardemet emelném ki, mivel egyszerűen eszméletlen, amit a pasas ebben a filmben művel. Mikor tavaly májusban először láttam az elborult fejét azzal a hülye séróval, már akkor tudtam, hogy ezt a filmet meg kell néznem. Meg aztán ahogy azzal a - normál esetben állatok elkábításához használt - palackkal nemcsak zárakat hanem jópár útjába kerülő fejet is hidegvérrel belő, az valami csúcs. Ennek az Anton Chigurh-nek az ég világon semmi köze nincs a giccsbe hajló Belső tenger Ramónjának szánandó és megtört karakteréhez, Bardem alakítása itt olyan szinten földbedöngölően érzelemmentes és hátborzongató, hogy szó szerint a hátam borsódzott a “fej vagy írás”-os jeleneteknél. SPOILER Vagy az is mekkora már, mikor Anton a film végén karambolozik, eltörik a karja, aztán mintha mi sem történt volna, kiszáll az autóból és kényelmesen leül a padkára. Gyorsan odarohan hozzá két kiscsávó segíteni, és az egyik ledöbbenve állapítja meg, hogy emberünknek kiáll a csont a karjából. Mire Anton tök higgadtan és komoran: “Hadd üldögéljek még itt egy picit!” SPOILER VÉGE Szóval a lényeg, hogy Bardem holtbiztosra veheti idén az Oscar jelölését a Legjobb színész kategóriában (bár nem lesz egyszerű dolga a díjkiosztón, mert szerintem Daniel Day-Lewist és Viggo Mortensent is tutira jelölni fogják).
Ha már a színészeknél tartunk, érdekességképpen megemlítem, hogy a Coen-tesók eredetileg meg sem akarták hallgatni Josh Brolint Llewelyn Moss szerepére, így az végül Robert Rodriguez-hez fordult, hogy segítsen már neki összedobni egy próbafelvételt. Rodriguez belement, Brolin pedig végül megkapta a szerepet.
A forgatókönyv kiválóra sikeredett, bár Coen-ék írták kiváló alapanyagból, szóval ez nem nagy meglepetés. Nagyon nagy dumák vannak benne, és különösen tetszett, hogy az átlagos hollywoodi produkciókhoz képest nem sablonokból építkezik, és nem lehet kitalálni, hogy merre halad majd tovább a történet a következő jelenetben.
Külön kiemelném az operatőri munkát, mely annak a Roger Deakins-nek köszönhető, akinek ez már a kilencedik közös filmje a Coen-tesókkal. Gyönyörűen fényképezett új-mexikói tájak és érintetlen természet, Deakins úgy nyilatkozott korábban a The Daily Telegraph-nak, hogy a film egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy a képek a történethez minél valósághűbben illeszkedjenek mindenféle különösebb stilizálás nélkül.
Negatívumként a Dead Man’s Shoes-hoz hasonlóan itt is a lassúságot emelném ki, különösen a film második felében. Engem ugyan nem igazán zavart (sőt szerintem jól is passzolt a történethez), de aki pörgős akciókra számít, az bizony csalódni fog.
A Nem vénnek való vidék a Coen-testvérek eddigi legjobb filmje, előzetes elvárásaimnak tökéletesen megfelelt, és megtekintését különösen ajánlom (hazai bemutató márciusban), márcsak azért is, mert érzésem szerint többszörösen is Oscar-esélyes produkció. 9/10
No Country for Old Men trailer
A nemrégiben a Cannes-i Filmfesztiválon debütált No Country for Old Men kapcsán már megnézhettetek öt jelenetet a filmből. Most pedig végre megérkezett az alább megtekinthető hivatalos trailer is.
No Country for Old Men
Megnézhettek pár részletet itt a Coen testvérek (Fargo, Véresen egyszerű) legújabb filmjéből.
A sztori szerint Llewelyn Moss (Josh Brolin) az amerikai-mexikói határon a sivatagban egy jó adag heroin, két millió dollár és pár hulla társaságában talál egy elhagyott kocsit. Elviszi hát a pénzt, a helyi seriff (Tommy Lee Jones) pedig nyomozni kezd. A dolgok azonban kezdenek eldurvulni, amikor a mindenre elszánt és pszichopata Anton Chigurh (a zseniális Javier Bardem) vissza akarja szerezni az ellopott pénzt.
A No Country for Old Men néhány hete sikeresen futott a Cannes-i Filmfesztiválon. Az amerikai bemutató novemberben lesz.
Update: kritika errefelé.