Címke: romantikus
Filmmánia: The Curious Case of Benjamin Button
Jöjjön tehát ünnepélyesen a 100. kritika a Filmhíreken. Ezen rendhagyó jubileumi alkalomból egy mindenre kiterjedő és részletes megaposzt következik Spike kolléga jóvoltából. Tessék bekészíteni egy pohár jéghideg italt vagy finom rágcsálnivalót a gép mellé, hosszú lesz.
* * *
Előszó
Nos, meg kell mondjam, hogy rendkívül nehéz írni egy ilyen grandiózus produkcióról: egyrészt a cikkíró próbál arra törekedni, hogy mindent leírjon, vagy legalábbis igyekezzen minél több információval ellátni a kedves filmrajongót, másrészt aggódik, hogy az írása elnyeri-e az olvasók tetszését, megfelel-e annak a szintnek, amit elvárnak tőle, méltó-e egy ilyen volumenű alkotás elemzéséhez. Legyen-e tömör a cikkírói eszmefuttatás, vagy részletes és informatív, netalán tarkítsa-e egy-két spoiler a jobb megértés végett, többek között ilyen kérdések foglalkoztattak. Nos, ami engem illet, megpróbáltam összeszedni minden - a film által kiváltott - gondolatomat és érzésemet, hogy e nagy volumenű produkcióhoz méltóan írhassam le véleményemet, amelyet most az alábbi sorokban olvashattok el.
A Benjamin Button egy rendkívül nehéz mű, egy olyan alkotás, amelyből már az első megtekintésekor próbálunk sokat megérteni, igyekszünk minél több szimbólumot és rendezői mondanivalót találni benne, bár ezek legtöbbje jellemzően csak később, idővel érik be a néző elméjében. Minél többet gondolunk egy homályos, kevésbé érthető, ködbe vesző szegmensre, és minél inkább hagyjuk érlelődni magunkban, a későbbiekben annál inkább tisztul ki az egész, persze csak ha igazán akarjuk.
Február 5., azaz az országos premier óta rengeteget gondolkodtam ezen a filmen, és sok mindent ma már talán másképpen látok. Bár a teljes megvilágosodás folyamata még korántsem ért véget, azért sok puzzle-darabka a helyére került, és úgy érzem, hogy most talán már picit „érettebben” írhatok róla. Tovább»
Zach Braff ismét beül a rendezői székbe
Na végre már. Jóideje azon filózom, hogy vajon Zach Braff mi a fenét is csinált az elmúlt több mint fél évtizedben (jó, a Scrubst leszámítva)? Szerepelt ugye a The Last Kiss-ben, oszt kész (ami ráadásul nem is olyan nagy durranás - bár az OST-je a Garden State-hez hasonlóan korrekt).
Most pedig, ha jól látom (márpedig jól látom), akkor Braff barátunk gondolt egy merészet, és bevállalta minden sikeres elsőfilmes rendező legnagyobb paráját, egy második film potenciális buktájának kockázatát (ezért volt a nagy csend, mi?).
Becsülendő dolog, bár az első hírmorzsa sajna nem túl biztató: a Swingles szkriptje állítólag valamiféle modernizált When Harry Met Sally típusú romantikus cucc lesz. Arról nem is beszélve, hogy a becses kollegina szerepére a nággyon tehetséges Cameron Diazt kérték fel. Yikes, na erre varrjatok gombot.
Hát igen, én spec. azon kevés filmőrültek közé tartozom, akiknek nem jött be a When Harry Met Sally, és Cameron Diazt sem csípem igazán (bár a Holiday-ben elviselhető volt), szóval ez az indítás nálam picit gázos. Előre is sok sikert Braff-nek, szüksége lesz rá.
Filmmánia: Nick and Norah’s Infinite Playlist
Hosszúra nyúló buli, felemásan induló románc és indie feeling New York utcáin… Nick and Norah’s Infinite Playlist kritika.
Nick and Norah’s Infinite Playlist (2008)
“The world’s been broken into pieces
and it’s everybody’s job to find them
and put them back together again.”
Ki a rendező: A New York-i születésű fiatal független filmes, Peter Sollett, akinek rövid filmográfiájában mindössze egy rövidfilm (Five Feet High and Rising) és egy romantikus dráma (Raising Victor Vargas) található.
Ki játszik benne: Michael Cera, aki a Superbad-ből és a Junóból lehet ismerős a filmkedvelő közönség számára. Mellette a számomra eddig ismeretlen Kat Dennings-et köszönthetjük (de még hogy), ő korábban a meglepően jól sikerült 40 éves szűzben Carrell szíve választottjának lányát alakította (mellékesen jegyezném meg, hogy azóta is ez az Apatow-brigád legjobb filmje). Mellettük feltűnik még Alexis Dziena (a Bolondok aranyában Gemma Honeycutt-ként brillírozott mint azon produkció kábé egyetlen pozitívuma), de cameózik még egyet Sandusky a Tropic Thunder-ből és jómaga a film forgatókönyvírója is.
Mi a sztori: Csaj kidobja a csávót, majd még jobban összetöri a szívét, amikor kiderül, hogy egy másik sráccal kavar. Innen indul a sztori, mely egyetlen őrült éjszaka alatt játszódik, és melyből kiderül, hogy hová vezet a fehér nyúl, mi az a Tikkun olam, milyen érzés részegen flangálni Manhattan-ben, hol van Fluffy, szétesik-e a sárga Yugo, hogy néz ki Jézus élőben, milyen a Jimi Hendrix által épített Electric Lady stúdió belülről, na és persze, hogy minden csalódás csak addig tart, amíg előbb-utóbb újra szerelmes nem leszel valaki másba…
Értékelés: Nos emberek, azt kell mondjam, hogy ez a többé-kevésbé pontosan kiporciózott másfél óra határozottan kellemesen esett. A Nick and Norah ugyanis egy újabb kiváló indie movie a Slumdog Millionaire után - a különbség mindössze annyi, hogy itt aztán nincsen se mesterségesen generált hype, se heveny izomrángást okozó vírusmarketing, se nagynevű rendező tekintélyes produkciókkal a háta mögött, se “A” kategóriás hollywoodi celebekkel megtámogatott sikerstáb. Semmi ilyesmi, csak egy jó forgatókönyv, ügyesen megírt sztorit átlengő indie feeling és egy bűbáj Kat Dennings Salvatorés kabátkában. Tovább»
500 Days of Summer cuccok
Azt hiszem szeretni fogom ezt a filmecskét! A Sundance-es kínálat böngészése során figyeltem fel rá először a sztorija meg Joseph Gordon-Levitt és Zooey Deschanel miatt, erre most kijött ez a két klip (anal girl, lol) + az alábbi teaser. Imádom az efféle hangulatos indie darabokat! Tutira megnézős lesz.
Sztori: lúzer csávót kidobja a csaja, majd flashbackben megismerjük korántsem hétköznapi kapcsolatuk 500 napját.
HD előzetes a hivatalos oldalon.
Filmmánia: Slumdog Millionaire
Csávó nyer húsz millát a népszerű kvízműsorban, de egyáltalán nem érdekli a pénz… Slumdog Millionaire kritika.
Slumdog Millionaire (2008)
“Jamal Malik is one question away
from winning 20 million rupees.
How did he do it?
A. He cheated.
B. He’s lucky.
C. He’s a genius.
D. It is destiny.”
Ki a rendező: A brit születésű Danny Boyle, akinek legismertebb munkája a Trainspotting nevezetű kult alapvetés. De ezen kívül még olyan ismert munkákat köszönhetünk az immár 53 éves direktornak mint a Sekély sírhant (nem láttam), A part (az első fele klasszik, a második már nem annyira), a REC egyik ihletőjének számító 28 nappal később (szintén alap), illetve a Napfény (nem rossz, de nem is kiemelkedő).
Ki játszik benne: Boyle jórészt noname indiai színészeket castingolt be a Slumdog-ba, sőt a három gyerekszereplőt egyenesen az indiai nyomornegyedek mélyéről szedte össze. Egyedül a főszereplő srácot alakító londoni születésű Dev Patel lehet ismerős a sorozatfanoknak, ő a Skins című brit dramedy-ben játszik.
Mi a sztori: Nyomornegyedből származó fiatal srác Indiában megnyeri a helyi Legyen Ön is Milliomos-t, a dolog azonban felettébb gyanús, mivel minden kérdést fejből vágott. Vizsgálat indul, mely során hamarosan kiderül, hogy a srácot tulajdonképpen nem is érdekli a fődíj, csak a szerelmét szeretné megtalálni… Tovább»