Címke: rendező
A Top 50 rendezői bemutatkozás
A District 9 többé-kevésbé váratlan sikere kapcsán a brit Time Out magazin készített egy remek válogatást a filmtörténelem 50 legjobb rendezői debütjéből (vagy legalábbis a szerintük legjobbakból). Szép kis átfogó válogatás lett olyan alkotásokkal a hátsó szekcióban mint a Szelíd motorosok (Dennis Hopper), a Mondhatsz akármit (Cameron Crowe), az Erőszakos zsaru (Takeshi Kitano), a Gonosz halott (Sam Raimi), a Mad Max (George Miller) vagy a Kutyaszorítóban (Quentin Tarantino).
Íme a lista veleje, a legjobb 20 első rendezés (amit láttam és szerintem is alap, azt feketével kiemeltem):
20. Primer (Shane Carruth, 2004)
19. Gates of Heaven (Errol Morris, 1978)
18. Eraserhead (David Lynch, 1976)
17. Buffalo ’66 (Vincent Gallo, 1997)
16. Bleak Moments (Mike Leigh, 1971)
15. Blue Collar (Paul Schrader, 1978)
14. Airplane! (Jerry Zucker, Jim Abrahams and David Zucker, 1980)
13. The Texas Chain Saw Massacre (Tobe Hooper, 1974)
12. Play Misty For Me (Clint Eastwood, 1971)
11. Accattone (Pier Paolo Passolini, 1961)
10. Performance (Nicolas Roeg & Donald Cammel, 1970)
09. The Maltese Falcon (John Huston, 1941)
08. Night of the Living Dead (George A Romero, 1968)
07. The 400 Blows (François Truffaut, 1960)
06. They Live By Night (Nicholas Ray, 1948)
05. Blood Simple (Ethan & Joel Coen, 1984)
04. L’Atalante (Jean Vigo, 1934)
03. Badlands (Terrence Malick, 1973)
02. Citizen Kane (Orson Welles, 1941)
01. The Night of the Hunter (Charles Laughton, 1955)
Van mit pótolni. A teljes listát errefelé találhatjátok.
Persze nyilván minden ilyen válogatás merőben szubjektív - ha engem kérdeztek, én például tutira nem hagytam volna ki olyan szintén kiváló első rendezéseket sem, mint a Garden State (Zach Brraff), az Everything is Illuminated (Liev Schreiber), a Moon (Duncan Jones), a The Indian Runner (Sean Penn), a Shawshank Redemption (Frank Darabont), a The Three Burials of Melquiades Estrada (Tommy Lee Jones), az In Bruges (Martin McDonagh) vagy a The Station Agent (Thomas McCarthy). De hát ez van.
Szerintetek?
A filmjeimnek nem kell feltétlenül más alkotásokkal versenyezniük - Francis Ford Coppola interjú, 2. rész
Szóval az első rész után következzen a Coppola interjú második fele.
Emberünk beszél a bérrendezőségről, korábbi pénzügyi problémáiról, immár jól menő borvállalkozásáról, a Pinokkió és a Megalopolis című projektekről, a Jack Kerouac féle filmes adaptációról, filmjeinek negatív fogadtatásáról, a pénzügyi és kreatív szabadság előnyeiről, a 2009-es rendezői visszatéréséről, jövőbeli terveiről, valamint még sok minden másról.
A One from the Heart után két S.E. Hinton novellát is adaptált, a Rumble Fisht és a The Outsiderst. Erre hogyan emlékszik vissza?
Ezen időszak a tartozásaim visszafizetésének időszaka volt. A The Outsiders után egyből következett a Rumble Fish - hamar letudtam a kettőt egymás után. Gyakorlatilag ugyanazt a szereplőgárdát és stábot használtuk mindkét filmhez. Bár volt némi nézeteltérés a producerekkel, mivel ők kifejezetten azt kérték, hogy szépen lassan először az Outsiderst forgassam le, és csak utána vágjak bele a Rumble Fishbe. Na ehhez képest gyorsan lezavartam mindkettőt – talán emiatt is lett olyan kaotikus a Rumble Fish.
Egyébként jellemző a szakmára, hogy a forgatókönyvekkel minden fiatal írónak rengeteget kell kilincselnie - arról nem is beszélve, hogy sokan bele akarnak szólni a végső változatba, és jócskán kell a szkripten módosítani, amíg az eljut odáig, hogy végül film készülhet belőle. Persze ha saját magad finanszírozod a filmjeidet, akkor ez a felesleges nyűg kikerülhető, de ebben az esetben rád hárul mindenféle kockázat és felelősség.

A fia és a lánya is megpróbálkozott a filmkészítéssel… [Sofia Coppola tizenévesen nem túlzottan sikeresen Mary Corleonét formálta meg a Keresztapa III-ban, amíg ki nem derült, hogy a rendezéshez és forgatókönyvíráshoz nagyobb tehetsége van. A leányzó később olyan filmeket készített, mint a Virgin Suicides, a Marie Antoniette vagy személyes kedvencem, a Lost in Translation. Roman Coppola pedig a ‘92-es Darculában second unit directorként segédkezett, illetve ugyanezt a szerepet töltötte be többek között két Wes Anderson filmben, a The Life Aquatic with Steve Zissou-ban és a The Darjeeling Limited-ben is - jamesb]
Sofia 17 évesen olyanokat mondogatott nekem, hogy festő akar lenni, történeteket szeretne írni, meg a divattal, esetleg a fényképészettel szeretne foglalkozni, de a színészetet soha nem említette. Csak az én kedvemért vállalta el Mary Corleone szerepét. Majd a forgatás után óvatosan megkérdezte: “Apa, ugye nem nekem való ez a szakma?” Azt válaszoltam neki: Sofia, csak azzal foglalkozz, amit szeretsz csinálni, és egy nap rá fogsz jönni, hogy melyek is azok a dolgok, amelyekben igazán tehetséges vagy, és akkor már tudni fogod, hogy mit is szeretnél majd hivatásodul választani. Tovább»
A Keresztapa nem egy nagy filmnek indult - Francis Ford Coppola interjú, 1. rész
A brit Filmstar magazin idén márciusban Cannes-ban készített egy kiváló interjút a Keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most immár 70 éves rendezőjével.
Coppola beszél pályafutásának kezdetéről; felfedezőjéről, Roger Corman-ről; karrierjének legjobb és legrosszabb filmjeiről; a Keresztapa készítésének előzményeiről; az Apokalipszis most nem éppen egyszerű forgatási körülményeiről; produkciós cégéről, az American Zoetrope stúdióról; az Oscar-díjas Patton című film emlékezetes nyitójelenetéről; a bátyjával és a családjával való kapcsolatáról; Sofia és Roman Coppola filmes ambícióiról; a szakma szépségeiről és buktatóiról, valamint még sok minden másról.
* * *
Cannes-ban két Arany Pálmát is nyert korábban. Milyen érzés újra itt lenni a legújabb filmjével, a Tetróval?
Nos igen, sokan kérdezik mostanában, hogy mi újság velem, hogyan érzem magam oly sok sikeres film után. De az igazság az, hogy az én filmjeim soha nem lettek kapásból népszerűek, nézze csak meg például az Apokalipszis most-ot, amely eleinte borzalmas kritikákat kapott. De ugyanígy érdemes elolvasni a Variety kritikáját is a Keresztapáról, pedig az a film elvileg a legelismertebb munkám lenne. Az én filmjeim mindig is kudarcnak indultak, csak idővel jöttek rá a nézők és a kritikusok, hogy hoppá, igen, ezek valóban értékes alkotások.

De azért tegyük hozzá, hogy annak idején az Apokalipszis most-tal félkész állapotban érkezett ide…
Igen, ez igaz. A lapok sokat cikkeztek róla akkoriban, hogy mekkora nagy bukta lesz, és az egyetlen védekezési lehetőségem az volt, ha idehozom és megmutatom mindenkinek - de a film akkoriban még nem volt végleges állapotban. Mindenesetre eljöttem ide Cannes-ba, és levetítettük a munkaverziót az összes fanyalgónak. Tovább»
Dosszié: Danny Boyle
Mai Dossziénkban a neves brit rendező-forgatókönyvíró és producer, Danny Boyle következik, akit a szakma 2009-ben Oscar-díjjal tüntetett ki a Slumdog Millionaire című remekbe szabott alkotás rendezéséért (nagyon helyesen btw).
Danny Boyle barátunk 1956. október 20-án látta meg a napvilágot Radcliffe városában, Angliában. Ír felmenőkkel rendelkező munkásosztálybeli családba született és szigorú katolikus neveltetést kapott. Szülei mindig is azt szerették volna, ha fiukból pap lesz, így Boyle vallásos iskolába járt és lelkésznek készült.
14 éves korában került volna át egy papneveldébe, de végül a helyi pap beszélte le róla, mondván, hogy nem biztos, hogy az a pálya nekivaló lenne. Boyle anno a Times-nak adott egyik interjújában a következőképpen vélekedett a dologról: “A papoktól mentett meg, vagy a papokat mentette meg tőlem? Nem tudom, melyik igaz, de végül is hamarosan a színházzal és a drámával kezdtem foglalkozni.” Tovább»
DGA jelöltek 2009
Lehet izzítani az Oscar találgatásokra, a forgatókönyvírók után immár az amerikai rendezők céhe is közzétette a saját listáját 2008 legjobb rendezői illetve filmjei formájában. Íme a jelöltek:
Slumdog Millionaire (Danny Boyle)
The Dark Knight (Christopher Nolan)
Milk (Gus Van Sant)
David Fincher (The Curious Case of Benjamin Button)
Ron Howard (Frost/Nixon)
Hát igen, nincs itt túl nagy meglepetés az előző listához képest: ezek közül a Dark Knight, a Slumdog Millionaire és a Benjamin Button szerintem tuti jelölve lesz az idei Oscaron a legjobb film kategóriában.
Apropó Slumdog: megnéztem - ha minden jól megy, holnap hajnalban kritika!













