Címke: Brendan Gleeson
Green Zone poszter
Ilyen is van a trailer után. Bár valamit csinálniuk kéne, mert szerintem még mindig túlságosan a Bourne-ra hajaz az egész cucc.
Let’s kick some ass - Green Zone trailer
Paul Greengrass és Matt Damon újra (Bourne 2, 3) összeáll. Damon egy CIA ügynököt játszik, akinek a feladata, hogy visszaszerezze az ellopott tömegpusztító fegyvereket, az iraki háború kellős közepén. De ahogy az lenni szokott, mindenki vele és ellene van. A történet egy 2006-os regényen alapszik, a forgatókönyvet Brian Helgeland jegyzi.
További főbb szerepekben: Amy Ryan, Greg Kinnear, Brendan Gleeson, Jason Isaacs, Khalid Abdalla.
(Magyar bemutató: 2010. április)
“Who are you?” - Jason Bourne.
Ráadásnak pedig 2 kép:
Filmmánia: Six Shooter
Gyászoló pasas, szófosó srác és nagyot robbanó tehén az idilli tájban… Six Shooter kritika.
Six Shooter (2004)
“Do you want to hear the story about the cow with trapped wind? It’s a fucking deadly story!”
Ki a rendező: A londoni születésű, ír felmenőkkel rendelkező Martin McDonagh, aki elsősorban elismert drámaíró. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag minden színdarabja Írországban játszódik, ő maga csak néhány nyarat töltött ott, ezért aztán gyakran kritizálják (főleg Írországban), hogy az általa megjelenített karakterek vajon mennyire is írek. McDonagh egyébként inspirációját - saját bevallása szerint - tévé- és mozifilmekből szerezte, és különösen nagy hatással voltak rá David Lynch, Martin Scorsese illetve Quentin Tarantino munkái. 2004-ben megpróbálkozott a filmezéssel, és elkészítette jelen ismertetőnk tárgyát, mellyel aztán nagy meglepetésre el is nyerte a legjobb rövidfilmnek járó aranyszobrocskát a 2006-os Oscar-átadón (igen, rövidfilmről van szó).
Ki játszik benne: Brendan Gleeson, aki az In Bruges-ben is feltűnt Colin Farell oldalán. A sokoldalú ír színész nem éppen fiatalon kezdte a szakmát: 34 évesen forgatta első filmjét, miután otthagyta a középiskolai tanári állását Dublinban. Az évek folyamán aztán több neves hollywoodi produkcióban is szerepelt, ilyenek voltak például A rettenthetetlen, a Mission Impossible 2., az AI: Mesterséges értelem, a Hideghegy, a Harry Potter vagy a Beowulf.
A másik főszereplő, a szintén ír származású Ruaidhri Conroy. Karrierjét gyerekszínészként kezdte az 1992-es Irány a nyugat című kalandfilmben, amiben történetesen pont Brendan Gleeson-nal játszott együtt. Később Martin McDonagh több színdarabjában is felbukkant.
Mi a sztori: Az egyszerű hétköznapi figura, Donnelly borzalmas híreket kap: a kórházban közlik vele, hogy felesége hajnalban elhunyt. Emberünk lelkileg összeomlik, majd vonatra száll, hogy visszautazzon Dublinba. Itt aztán a véletlen különös közjátékának köszönhetően összefut egy házaspárral illetve egy finoman szólva is furán viselkedő sráccal, akinek mindenről és mindenkiről megvan a maga véleménye, és azt nem hajlandó véka alá rejteni, legyen akármilyen extrém is. A kegyetlenül szenvedő Donelly a vonatút során kénytelen rájönni, hogy mindannyiuk elvesztett valami fontosat aznap éjjel, és legyenek akármilyen ismeretlenek is egymás számára, a gyász különös köteléke mégis összetartja őket.
Értékelés: Bejött az In Bruges? Nagyon jó, akkor ezt a mindösszes 27 perces szösszenetet ki ne hagyd, az isten szerelmére!
Mi a fenéről hablatyolok itt össze-vissza? Nos, a fentebb említett bérgyilkosos fekete komédia direktorának Oscar-díjas rövidfilmjéről van itt szó, kérem szépen, mely nem mellékesen az elmúlt évek egyik legjobb rendezői bemutatkozása.
Nem igazán jellemző rám, hogy rövidfilmekkel múlatnám a mostanában egyre drágább szabadidőmet, de erre a darabra egyszerűen nem tudtam nemet mondani, egyébként is nagyon bejött korábban az In Bruges (konkrétan a stílusa illetve a hangulata fogott meg), és többet akartam látni a rendezőjétől. Az pedig, hogy szinte minden általam olvasott kritikában méltatták ezt az alig félórás minitörténetet, illetve hogy egy Oscar-díjas első rendezésről van szó, nos, az különösen felkeltette az érdeklődésem.
A Six Shooter egy meglehetősen különös hangulatú szerzői darab, mely a halált helyezi a középpontba, azonban ezt oldandó, helyenként igen morbid fekete humorba csap át (úgy kábé a Sírhant Művek vagy a Halálos temetés szintjén). Van ebben a 27 percben összesűrítve természetes halál, emberölés, öngyilkosság, westernbe illő leszámolás, felrobbanó tehén, stb. - mindez gyilkos humorral átszőve (előre szólok, hogy a morbiditásra érzékenyek bele se kezdjenek, nem fog nekik tetszeni!). A súlyos alaptéma ellenére - a szenvedés, a fájdalom és a gyász mellett - azért ugyanúgy helyet kap az életigenlés és az isteni megváltás motívuma is, így ez könnyít valamit a történeten, és hangulatügyileg kevésbé amortizál le mint hasonló darabok (lásd pl. Todd Solondz féle Happiness).
Brendan Gleeson rulez, tudom, hogy rengeteg filmben szerepelt már, de bevallom, soha nem figyeltem fel rá igazán, az In Bruges-ben szúrtam ki először, hogy igenis, ez a pasas tud valamit. A Six Shooter-ben egy szimpatikus átlagembert alakít, aki megpróbálja feldolgozni feleségének halálhírét. Ugyanazt a megfontolt és visszafogott karaktert hozza itt is mint Colin Farrell oldalán. Nagyon bejött az alakítása, tehetséges egy a pali na, érdemes megjegyezni a nevét!
A legmeglepőbb viszont az, hogy nem is a kiváló Gleeson az igazán nagy meglepetés, hanem az ultraidegesítő szófosó gépet alakító Rúaidhrí Conroy. Nem tudom honnan szalajtották ezt a srácot, de valami eszméletlen, amit itt művelt: ahány jelenetben szerepelt, annyiszor játszott le mindenkit a vászonról, beleértve még az egyébként remek Gleeson-t is. Egyszerűen nem bírtam megállni röhögés nélkül azokat az elszállt dumákat, amiket lenyomott (már maga az frenetikus volt, ahogyan előadta!). Bár ahogyan most az imdbs adatlapját böngészgetem, úgy látszik, régi motoros már a srác (lassan húsz éve van a szakmában), McDonagh több színdarabjában is játszott korábban.
A mindössze 27 perces darab játékideje egyébként pont megfelelő: se nem túlnyújtott, se nem túl rövidre szabott. Egyébként is a forgatókönyv az egyik legnagyobb erőssége ennek a filmnek (McDonagh valószínűleg jó helyen állt sorba, mikor odafent a tehetséget osztogatták). Minden egyes karakter a helyén van, sőt itt jön ki igazán az a nagy igazság, hogy nem kell egész estés film ahhoz, hogy kiváló karakterábrázolást lássunk a vásznon. Apróság de szintén nagy ötletnek tartottam, ahogyan a történet végén viusszautaltak az elejére, vagy mekkora klasszik volt már a felfúvódott tehén sztorija, a számos popkulturális utalás (Tony Curtis, he’s fucking ancient and he’s still having kids!), az egészen pontosan hat darab haláleset (erre utal egyébként a cím is, bár ebbe a spoilerek miatt nem mennék bele, max. majd kommentben).
Az alaphangulat ugyanolyan zseniális mint az In Bruges-nél: a történet szándékosan eltúlzott elemeit, az elborult karaktereket, illetve a furcsa történetet kiválóan ellensúlyozzák az egyszerű ámde lélegzetelállítóan gyönyörű vidéki táj képei. Az operatőrnek illetve a rendezőnek külön plusz pont, amiért képesek voltak megteremteni illetve kihasználni az egyáltalán nem hétköznapi történet és az egyszerű ír táj közötti hatásos kontrasztot (egyébként pont ez az extrém történet-környezet ellentét adta az In Bruges báját is!).
Nos azt kell mondjam, hogy a Six Shooter az elmúlt évek egyik legnagyobb meglepetése (az a poén, hogyha nincs az In Bruges, soha a büdös életben nem hallok róla, pedig ezt a McDonagh csávót egyszerűen vétek lenne figyelmen kívül hagyni, mivel egy übertehetségről van szó!). Zseniális rendezői bemutatkozás ez, mely legalább olyan profi munka mint az előbb említett In Bruges, és melyet minden magára valamit adó filmrajongónak látnia kell. Még több ilyet kérnénk, Mr. McDonagh! 9/10
In Bruges
Néháy napja jelentették be, hogy a 2008. január 17-én kezdődő Sundance Filmfesztivál nyitófilmje az In Bruges című feketekomédia lesz.
A sztori szerint Rayt (Colin Farrell) és Kent (Brendan Gleeson) a két bérgyilkost pihenni küldi a főnök (Ralph Fiennes) Belgiumba, miután csúnyán elbaltáztak egy akciót Londonban. A két pasas - nem meglepő módon - teljesen idegenül érzi magát a nyugat-flandriai nagyvárosban: egyik napról a másikra furcsa helyzetekbe keverednek a helyiekkel valamint a turistákkal, ráadásul még egy filmforgatásba is belebotlanak. Ray és Ken hamarosan rájön, lehet, hogy főnökük mégsem csak egy egyszerű vakációra küldte őket.
A rendező a színdarabokat is jegyző Martin McDonagh, aki 2005-ben Oscar-díjat nyert a Six Shooter című rövidfilmjével (kritika itt).