Rovat: Könyv
Londoni szerzemények
Áhh, emberek, London tényleg kész életveszély a hozzám hasonló filmőrülteknek (legalábbis anyagi szempontból biztosan): akkora kínálat van gyönyörű, minőségi DVD-kből és igényes könyvekből (főleg filmes témában nézelődtem), hogy néha konkrétan a szívroham kerülgetett.:)
HMV (CD-DVD) plusz Borders (könyv) az Oxford Street-en – ha kijuttok Londonba, ezeket feltétlenül látogassátok meg! Baromira megéri, mert hihetetlenül király dolgokra lehet itt bukkanni egészen jó árakon (csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: Alien tetralógia díszdoboz 70 font helyett 15 font; The Fountain, Once 3 illetve 5 font; Sopranos összes évad, gyönyörű díszdobozos kiadás 160 font helyett 95 font; Band of Brothers fémdobozos pakk 60 helyett 20 font stb).
Igazán nem terveztem nagy vásárolgatást, de az alábbiakat egyszerűen vétek lett volna otthagyni:
The Ultimate Bourne Collection - 3 lemezes, limitált fémdobozos kiadás (20 fontról 10-re leárazva, vagyis kb. 3 ezer jó magyar pénz).
Graham Roberts és Heather Wallis: Introducing Film - korrekt bevezetés az egyes műfajokba, valamint a rendezés, a forgatókönyvírás, a vágás és az operatőri munka rejtelmeibe, megfejelve pár hollywoodi háttérinfóval (12 font helyett 6 font, azaz 1900 HUF).
Colin Odell és Michelle LeBlanc: Horror Films - horrorfilmek a világ filmgyártásában. Rendkívül jól rendszerezett cucc: fejezetekre lebontva tárgyalja az európai (brit, olasz, francia, német, spanyol), amerikai (USA-Kanada, Közép- és Dél-Amerika) és az ázsiai (japán, hongkongi, koreai, indiai) horrort. Bónusz: kapcsolódó DVD melléklet rövidfilmekkel (kemény 5 font, azaz 1500 HUF).
Paul Duncan: Stanley Kubrick - The Incomparable Career of a Cinematic Genius – hogyan lett Kubrick bácsiból rendező, milyen módszerekkel dolgozott + élettörténet és filmek (5 font, azaz 1500 HUF).
David Mamet: Bambi vs. Godzilla: On the Nature, Purpose, and Practice of the Movie Business – A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét, a Glengarry Glen Ross, a Hannibal és a Ronin forgatókönyvírójának könyve a hollywoodi filmgyártásról (kemény 4 font, azaz 1250 HUF).
Jessica Winter: The Rough Guide to American Independent Film – útmutató az amerikai független filmekhez: műfajtörténet, jellemzők, valamint ismert és kevésbé ismert indie rendezők és színészek (5 font, azaz 1500 HUF).
David Lynch: Hogyan fogjunk nagy halat?
Bepillantás egy öntörvényű zseni elméjébe. Hogyan fogjunk nagy halat? könyvajánló.
“A doboz és a kulcs. Fogalmam sincs, mik ezek.”
Nagy rajongója vagyok a különös elmével megáldott mester még különösebb hangulatú filmjeinek, és imádom a szókimondó stílusát (klasszikus példa, amikor jól megasszongya a véleményét az iPhone-ról, de ugyanitt érdemes csekkolni a második videót is: ahogy a végén azzal az ártatlan fejjel kinéz az operatőrre, azt egyszerűen képtelenség überelni…:)). Szóval ebből kifolyólag igencsak megörültem, amikor karácsonyra megkaptam Mr. Lynch ezidáig egyetlen kiadott könyvét ajándékba. Gyorsan kivégeztem két nap alatt, és gondoltam megosztom most veletek, hogy mi is található egészen pontosan ebben a könyvecskében.
Nos igen, nem egy Háború és béke, meglehetősen vékonyka kötet ez mindössze kemény 133 picike A5-ös oldallal. Egyébként vigyázat: korántsem önéletrajzi vagy műelemző cuccról van szó (aki erre számít, az meg se vegye), nem ismerjük meg a mester részletes élettörténetét és karrierjét, nem merülünk el zaftos hollywoodi sztorikban, és Lynch ugyan beszél a Radírfej, a Lost Highway, a Kék bársony, a Mulholland Drive és az Inland Empire keletkezésének körülményeiről, de nem áll le értelmezni azokat. Mondjuk ez utóbbi nem meglepő, mert egyébként sem szokott audiokommentárokat gyártani filmjeinek DVD kiadásaihoz - egyszer úgy nyilatkozott, hogy egy film álljon meg a saját lábán, és nehogy már a rendezőnek kelljen szóban elmagyaráznia, mit is jelent a filmje. Oké, valamilyen szinten meg tudom érteni, de akkor is én mint rajongó szívesen meghallgatnék például egy Mulholland Drive commentary tracket Mr. Lynch személyes előadásában.:) Tovább»
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Szex, erőszak és nihil a nyolcvanas évek Amerikájában. Amerikai psycho könyvajánló.
“Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”
Az 1964-es születésű Ellis a nyolcvanas évek közepén robbant be a fiatal amerikai írótehetségek népes táborába. Bár számos bestsellert írt (A vonzás szabályai, Az informátorok, Glamoráma) és könyveiből több filmadaptáció is készült (Nullánál is kevesebb, A vonzás szabályai), mégis neve alapján sokan elsősorban az Amerikai psycho című kultregénnyel azonosítják. Talán nem véletlenül.
Nos megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy hová is lehetne kategorizálni ezt a kilencvenes évek elején megjelent, meglehetősen nagy botrányt kavart könyvet. Maró és nyomasztó társadalomkritika avagy szatíra? Egyes szám, első személyben elmesélt, öncélú gyilokpornó? Stílus- és divattanácsadó “útmutató” huszonéves yuppie-knak? Franc tudja, is-is.
El nem bírom képzelni, hogy milyen gyűlölet és megvetés munkálkodhatott Ellis-ben, miközben papírra vetette ezen könyv sorait. Ugyanis ennyi borzalommal és erőszakkal, ilyen sűrített formában nemigen találkoztam korábban - ép ésszel szinte felfoghatatlan, hogy egy jó esetben normális erkölcsi érzékkel megáldott elméből egyáltalán hogyan pattanhattak ki olyan perverz, gyomorforgató és beteg ötletek, amelyek néha már-már az elviselhetőség határát súrolják (legjobb példa erre talán a rusnya patkány és a hamvas leányzó ominózus “találkozása” - wáááh, egyáltalán hogy bír valaki ilyesmit kitalálni?). Tovább»
Dennis Lehane: Vihar-sziget (Shutter Island)
Skizofrénia, sokkterápia és lobotómia egy isten háta mögötti intézetben… Vihar-sziget könyvajánló.
“Teddy Daniels apja halász volt.”
Nos, emberek, íme az év könyve! Hogy hogy kerül ez ide a Filmhírekre? Úgy kérem szépen, hogy - mint azt minden tájékozott filmrajongó tudja - Scorsese mester éppen ebből forgat filmet idén, nem is akármilyen szereplőgárdával (többek között Mr. DiCaprio-val). Na de erről majd később.
Annak ellenére, hogy mindkét Lehane-adaptációt láttam már filmen, mégis ez lenne az első könyvélményem ettől a massachusetts-i születésű írótehetségtől. Sőt nem is akármilyen könyvélményem: jól beleválaszottam ugyanis a közepébe, és jelentem alássan, hogy a Vihar-szigetnek sikerült elég rendesen fejbekólintania. Meg merem kockázatatni, hogy talán ez lenne az eddigi legjobb Lehane-sztori, legalábbis azok közül, amikhez idáig szerencsém volt (pedig a Titokzatos folyó is elég rendesen hazavágott anno). Ezek után határozottan be kell vizsgálnom Mr. Lehane teljes életművét!
Mi a sztori?
Teddy Daniels szövetségi rendőrbíró és frissen kinevezett társa, Chuck Aule 1954-ben egy isten háta mögötti szigetre érkezik, mivel az ottani szövetségi fegy- és elmegyógyintézetként működő Ashecliffe Intézetből megszökött egy Rachel Solando nevezetű, különösen veszélyes ápolt. A bökkenő csak az, hogy a törékeny hölgyemény eltűnésének körülményei finoman szólva is különösek: kilép a kívülről kulcsra zárt szobájából éjfél tájékán, kicselez négy belső ellenőrzőpontot és a környék összes ápolóját, átmászik az elektromos vezetékkel megerősített falon, majd nyomtalanul felszívódik egy zsebkendőnyi méretű szigeten. Ez márpedig testvérek között szólva is lehetetlen. Ahogy Daniels egyre jobban beleássa magát az ügybe, rájön, hogy a különösen veszélyes elmebetegeket ápoló intézetben náci emberkísérletekkel és tiltott agyműtétekkel foglalkoznak… Tovább»
Réz András: Mozibubus
Filmelméleti esszégyűjtemény, amitől furamód mégsem fáradsz le, és nem kívánod pokolba a szerzőt… Mozibubus könyvajánló.
“Egyek voltak a sátor ponyvája alatt: a cirkusz és a film.”
Mindig is bírtam Réz Andrást a maga közvetlen és laza stílusával, és általában egyet is szoktam érteni a filmekről alkotott véleményével (azért csak általában, mert én speciel nem nevezném a United 93-at jelentéktelen, középszerű produkciónak, de hát mint tudjuk, ízlések és pofonok, ugyebár).
Szóval lányeg ami lényeg, emberünknek ez az első filmmel kapcsolatos könyve, ami egyébként azért is meglepő, mert már vagy 20 éve kitartóan osztja az észt filmesztétaként hazánk aprócska médiapocsolyájában.
A Mozibubus gyakorlatilag egy filmelméleti illetve filmtörténeti gondolatokat tartalmazó munka, mely szerencsére a témája ellenére mégsem fullad dögunalomba (már suliban is kirázott a hideg az olyan többszáz oldalas szakkönyvektől, melyekben begyepesedett agyú öregurak magas lóról magyarázzák a nagy semmit). Teljesen könnyen emészthető és izgalmas olvasmányról van szó: meglehetősen gyorsan haladtam vele, úgy két délután alatt kivégeztem az egészet. Ha szerkezetileg tekintünk rá, akkor jól elkülöníthető, rövid esszékből áll, melyek látszólag random módon vannak egymás mellé dobálva (az egyetlen közös nevező, a film illetve a mozi). Az alábbiakban ezen darabkákból válogattam ki néhány érdekesebbet figyelemfelkeltés gyanánt. Tovább»