Archívum: 2009. szeptember
Tanuld ki a szakmát - The Vampire’s Assistant trailer
Na, láthatjátok nem a Twilight rajongókat örvendeztetem meg. Grr, szerencsére más vámpíros cuccot is kapunk az agyonhypolt New Moon mellé, méghozzá egyenesen Paul Weitztől. A legismertebb tőle talán az Amerikai Pite rendezése lehet számotokra, viszont érdekes, hogy most készíti a második könyvadaptációját az About a Boy után.
A film eredetileg a Cirque du Freak nevet viselte (ahogy a könyv is - ami amúgy beszerezhető amazonon), mindenesetre a The Vampire’s Assistant az alcíme lett, vagy helyette, nem tudom. A történet szerint megismerkedünk egy fiúval, aki egy olyan showra téved be, ahol éppen egy vámpír a góré, és hát miért ne tanítaná ki a fiút, hogy aztán ő is vámpír lehessen. Lényegében ennyi, meglátjátok. Persze viccesen tálalva az egészet, lesz itt kiképzés, keménykedés, harc meg minden. Az előzetessel engem azt hiszem, megvettek kilóra, főleg amikor ilyen Twilight-orientált világban élünk.
Biztos vannak, akik olvasták a könyvet, és máris elégetnék a film utolsó másolatát is, én mindenesetre objektíven – háttérinfó nélkül – reménykedek, hogy megkapom azt, amit itt látok.
A trailer mellé még jár egy átlagos, szépfiús poszter is:
Kedvenc filmzenék - 2. rész
Szóval akkor újabb szemezgetés az ipodról - avagy jamesb, az egoistabunkósznob kedvenc filmzenéiről nyilatkozik… Már megint.
Amikor 2007. december közepén megírtam ezt, fene se gondolta volna, hogy máig a legolvasottabb posztok egyike lesz a Filmhíreken. Úgy látszik, rajtam kívül másokat is érdekel a soundtrackek világa, és sokan szeretik az igényes filmzenéket. Persze az igényes az nyilván relatív és szubjektív minőségi kategória, kaptam is a fejemre anno, hogy miféle huszadrangú tucat indie/alter popdögunalmat válogattam én itt össze.
Nos az elmúlt több mint másfél évben összegyűlt egy újabb adag számomra kedves filmzene, amit szívesen megosztanék Veletek. Ezért úgy döntöttem, hogy ismét összegereblyézem azon emlékezetes OST-ket, amelyekkel az elmúlt időszakban találkoztam, vagy amelyek valamiért kimaradtak az előző listából.
Viszont. A félreértések elkerülése végett még most, itt az elején tisztázzuk, hogy az alábbi lista korántsem teljes körű válogatás (mint ahogy az első posztban több hozzászólásban is utaltam rá, nem is lehet az), kizárólag a saját zenei ízlésemet tükrözi (ami nem feltétlenül egyezik a közízléssel), ezért kéretik mellőzni az olyan kommenteket, hogy miféle alapdolgok maradtak ki (kinek a pap, kinek a papné). Kéretik úgy tekinteni az alábbi gyűjteményre, mint a személyiségem egy apró darabkájára, amelyet most megosztok Veletek. Tessék ezt tiszteletben tartani.
Jól van, ennyit a kötelező disclaimer címén. Lényeg, ami lényeg: ha csak egyetlen olyan OST-t is sikerül találnotok az alábbi listában, amelyet nem ismertetek korábbról, és ne adj’ isten még az érdeklődéseteket is sikerül felcsigáznom iránta, akkor már megérte megírni ezt a posztot.
Kellemes böngészést mindenkinek, és tessék hallgatni minél több filmzenét! Mert az jó. Tovább»
A Top 50 rendezői bemutatkozás
A District 9 többé-kevésbé váratlan sikere kapcsán a brit Time Out magazin készített egy remek válogatást a filmtörténelem 50 legjobb rendezői debütjéből (vagy legalábbis a szerintük legjobbakból). Szép kis átfogó válogatás lett olyan alkotásokkal a hátsó szekcióban mint a Szelíd motorosok (Dennis Hopper), a Mondhatsz akármit (Cameron Crowe), az Erőszakos zsaru (Takeshi Kitano), a Gonosz halott (Sam Raimi), a Mad Max (George Miller) vagy a Kutyaszorítóban (Quentin Tarantino).
Íme a lista veleje, a legjobb 20 első rendezés (amit láttam és szerintem is alap, azt feketével kiemeltem):
20. Primer (Shane Carruth, 2004)
19. Gates of Heaven (Errol Morris, 1978)
18. Eraserhead (David Lynch, 1976)
17. Buffalo ’66 (Vincent Gallo, 1997)
16. Bleak Moments (Mike Leigh, 1971)
15. Blue Collar (Paul Schrader, 1978)
14. Airplane! (Jerry Zucker, Jim Abrahams and David Zucker, 1980)
13. The Texas Chain Saw Massacre (Tobe Hooper, 1974)
12. Play Misty For Me (Clint Eastwood, 1971)
11. Accattone (Pier Paolo Passolini, 1961)
10. Performance (Nicolas Roeg & Donald Cammel, 1970)
09. The Maltese Falcon (John Huston, 1941)
08. Night of the Living Dead (George A Romero, 1968)
07. The 400 Blows (François Truffaut, 1960)
06. They Live By Night (Nicholas Ray, 1948)
05. Blood Simple (Ethan & Joel Coen, 1984)
04. L’Atalante (Jean Vigo, 1934)
03. Badlands (Terrence Malick, 1973)
02. Citizen Kane (Orson Welles, 1941)
01. The Night of the Hunter (Charles Laughton, 1955)
Van mit pótolni. A teljes listát errefelé találhatjátok.
Persze nyilván minden ilyen válogatás merőben szubjektív - ha engem kérdeztek, én például tutira nem hagytam volna ki olyan szintén kiváló első rendezéseket sem, mint a Garden State (Zach Brraff), az Everything is Illuminated (Liev Schreiber), a Moon (Duncan Jones), a The Indian Runner (Sean Penn), a Shawshank Redemption (Frank Darabont), a The Three Burials of Melquiades Estrada (Tommy Lee Jones), az In Bruges (Martin McDonagh) vagy a The Station Agent (Thomas McCarthy). De hát ez van.
Szerintetek?
Vámpír klasszikusok díszdobozban: Nosferatu és A vámpír árnyéka
Bevezetés - A vámpírok DVD-re költöztek
A vámpírok koporsóban laknak, lehetőleg valami gótikus kastély vagy temető kriptájának mélyén, s az éj leple alatt járnak vért szívni. Napjainkban e hagyomány átalakulóban van, s úgy tűnik, egyre több vérszívó próbál asszimilálódni, dacolni létével, s esetleg még az emberiség védelmére is kel (pl.: Interjú a vámpírral, Penge). Ám vannak vámpírok, akik folyton vissza-visszajárnak, s kikelnek sírjukból, hogy emlékeztessenek bennünket arra: az igazi vérszopók még mindig irtóznak a napfénytől és az embereket csupán tápláléknak tekintik. Ha az ősi Dracula gróf nem is teljes mértékben ilyen, de Orlok mindenképp az ősgonosz, már-már a Sátán megtestesítője volt, mióta csak létezik Murnau nagy sikerű expresszionista horrorfilmje, a Nosferatu.
86 év után most visszatért a terror nagyura, hogy minden eddiginél daliásabban hozza a frászt a XXI. század emberére is, s a Twilight-generációt emlékeztesse, milyenek is az igazi vámpírok. A filmlegenda 2009. januárjában érkezett meg Magyarországra egy impozáns díszdobozban (koporsóforma), melyhez hozzácsapták még a szintén érdekes és hangulatos A vámpír árnyékát, mely a Nosferatu egyfajta továbbgondolása. Lássuk, kinek, mennyire érdemes ezt beszerezni, illetve egyáltalán miért is dicsőítik sokan eme filmtörténeti remekművet! Tovább»
Rövid hírek (2009. szept. 21.)
-
Az elmúlt hetekben lelépett a Disney elnöke, ez pedig hatással lehet a stúdió következő nagy dobására, azaz A Karib tenger kalózai 4-re. Ráadásul Depp erre azon nyomban kijelentette, hogy kiszáll a franchise-ból és nem szerepel majd Jack Sparrowként a következő részben (mondván, hogy ők ezt az előző elnökkel kezdték el, és benne feltétel nélkül megbízott). Depp lehet, hogy visszajön magától, de az új vezetőnek biztosan lesz min kin dolgoznia.
-
Clint Eastwood és Matt Damon. Együtt a Hereafter c. DreamWorks projektben, amit Eastwood rendez és egy természetfölötti thriller lesz. Már idén elkezdik a forgatást, Damoné a főszerep.
-
Tim Pocock (Küklopsz) elárulta nekünk, hogy 2010-ben elkezdődik az X-Men: First Class forgatása. A spinoff a kezdeteket, az ifjú mutánsok „első lépéseit” lesz hivatott bemutatni. A forgatókönyvet Josh Schwartz jegyzi, a rendezői szék még üres. Kíváncsian várjuk!
-
Múlt héten halt meg Henry Gibson és Patrick Swayze. Gibson nevét sokan nem ismerik, azonban az arcát sokfelé láthattuk. Első filmbéli szereplése a The Nutty Professor c. 1963-as műben volt (de ismerős lehet még a The ‘Burbs-ből, a The Blues Brothers-ből, és még sok más filmből). Legutoljára a Rob Schneider rendezte Kegyenc fegyenc című vígjátékban láthattuk. Patrick Swayze-t pedig úgy gondolom nem kell senkinek bemutatni (Grease, Dirty Dancing, Point Break). Gibson 73, Swayze 57 évet élt. Nyugodjanak békében!