Archívum: 2009. január
Újabb horror a finnektől - Sauna
A dráma és horror elegye egyszer már eredményezett egy jóféle projektet (El Orfanato). Na ez a Sauna is valami hasonló lesz remélhetőleg. Pozitívum, hogy már korábban is hallottam róla jóféle dolgokat (főleg miután jól megköröztették pár nemzetközi filmfesztiválon), szóval nagy reményeket fűzök hozzá.
A sztori két katonáról szól, akik a baljós finn-orosz határon teljesítenek szolgálatot, és megerőszakolnak majd kinyírnak egy fiatal csajt. Azonban a film tagline-jával ellentétben a múltat nem tudják lezárni, és borzalmas tettüket képtelenek lemosni önmagukról. Főleg miután a meggyilkolt csaj lelke visszatér, és kísérteni kezdi őket a kietlen vidéken.
Nos igen, ez a fenti bekezdés alapján egy full B kategóriás cuccnak tűnik (ami egyébként nem feltétlenül negatívum), de tessék csak megnézni az alábbi trailert!
Bemutató majd valamikor idén.
2008 legjobb filmjei
Nos emberek, ezúton is boldog új évet kívánok mindenkinek! Ha már itt a január elseje, gondoltam, némi másnaposság után (enyhén kiszáradt torok, tompán lüktető homlok monnyon le) érdemes lenne összegereblyézni a tavalyi év legemlékezetesebb filmjeit - egészen pontosan a legjobb tízet (persze szigorúan szubjektíven). Jamesb összeszedi a gondolatait, és ajánl pár filmet 2008-ból. Kritikák linkelve (már ha van).
Nos igen, ez már Denzel úr második rendezése. Fene se gondolta volna róla, hogy egy ennyire korrekt filmet bír összerakni (ráadásul másodjára) gyakorlatilag tökismeretlen színészek segítségével (ami jelen esetben nem is volt hátrány - sőt emiatt érdemes igazán megnézni a Great Debaters-t!). Nyilván nem tökéletes film, főleg a végefelé óhajt némi kirándulást tenni a giccsesség ingoványos határmezsgyéjére, de szerencsére nem vészes, Mr. Washington meglepően jól oldotta meg a feladatát. Várom a következő rendezését!
9. Cloverfield
Az év egyik legnagyobb (kellemes) meglepetése a számomra, pedig nem sok jóra számítottam (de tényleg: a marketinghype hidegen hagyott, a Lost-ból máig egy részt sem láttam, és a sci-fi katasztrófa sem az én műfajom). Aztán láss csodát, Abrams & Co. egy ügyes húzással visszanyúlt az Ideglelés által elkezdett minimalista áldokumentumfilm zsáneréhez (azért a tisztesség kedvéért szúrjuk be ide, hogy az igazán hardcore fanatikusok egészen a Cannibal Holocaustig vezetik vissza a műfajt), elkeverte a Godzilla filmek alapszitujával (látványos nagy monszta kvázi kicsinálja a látványos nagy metropoliszt), és a minimalista POV technikának köszönhetően meghintette gyönyörűen művelt extrém kamerarángatással (amitől - máig emlékszem - az érzékeny gyomrúak sorra menekültek ki a moziteremből). És a végeredmény bizony ütött, de kegyetlenül!
8. Út a vadonba
Denzel barátunk után egy újabb színész, aki szintén immár sokadjára próbálkozik be a rendezéssel. Nem is akárhogyan! Az Into The Wild talán Sean Penn eddigi legjobb filmje (pedig nekem az Ígéret megszállottja is nagyon bejött, annak ellenére, hogy rajtam kívül mindenki utálta), egy lassú, melankolikus és elgondolkodtató film egy fiatal srác önkéntes száműzetéséről. Emile Hirsch számomra ezzel a filmjével bizonyította be először, hogy igenis van benne tehetség, csak tudnia kellene kiválogatni az ehhez hasonló minőségi projekteket a sok hollywoodi langyi közül (lásd Szüzet szüntess, Speed Racer).
7. A nyomozó
Nos ezen nincs mit ragozni: A nyomozó az év messze legjobb magyar filmje (mondjuk, nem volt nehéz dolga a szokásos érthetetlen művészfilmek és a világ filmgyártásában külön állatfajt képviselő magyar filmvígjáték műremekei között). Gigor Attila rendezői bemutatkozása remekül keveri a magyar közönségfilmekre nem igazán jellemző éjfekete morbid humort a magyar rögvalósággal (Six Feet Under á la Budapest city), és mindehhez remekül megírt történetet szolgáltat. A szkript második fele ugyan némileg leülős, de a végeredmény még így is padlóba döngöli bármelyik szokásos jómagyar gagyit. Még több ilyen filmet kérnék szépen a jövőben is!
Csont nélkül az év horrorja nálam (a REC túl van hájpolva szvsz). Nagyon régen ütött be nálam vérgőzös film ennyire, és itt most nem feltétlenül a gore mennyiségére gondolok (egyébként sem az öncélú hentelés a lényeg egy minőségi horrorfilmben, de ezt már jópárszor kifejtettem a Filmhíreken). Aki szereti a horrort mint műfajt, annak ez alap. Aki meg nem, az meg úgyis kihagyja. Jöhet a Martyrs!
5. The Visitor
Station Agent, anyone? Egyik örök kedvenc filmem, egy igazi gyöngyszem, amit már vagy hatszor láttam az elmúlt évek folyamán. Nem állítom, hogy a The Visitor jobb lenne nála (nem az), de Thomas McCarty filmjének még így is sikerült kiváltania belőlem ugyanazt a katarzist, amit fenti mestermunkájának első megtekintése során éltem át 2006 nyarán. Richard Jenkins rulez - hálistennek egyre többet foglalkoztatják a pasast minőségi hollywoodi produkciókban, de sajnos még mindig sok limonádét vállal be (lásd pl. idénről a Step Brotherst, ami egyenesen gáz, Apatow-ék ide vagy oda). Remélem ez a közeljövőben változni fog.
4. Az árvaház (El Orfanato)
Juan Antonio Bayona mestermunkája a tavalyi év azon filmjei közé tartozik, amitől elkötelezett horror- és drámakedvelő lévén kapásból dobtam egy hatást. Az ugyanis egy dolog, hogy valaki rendez egy fosatós thrillert horrorelemekkel megspékelve, ami durván szétborzolja még a gyakorlott horrornéző idegeit is (ráadásul no blood, no gore), na de hogy a csavaros szkriptet egy ennyire súlyos és ütős drámai misztériumszálba ágyazza be úgy, hogy a végén minden egyes apró darabka világosan összeáll, na az az igazán figyelemre és tiszteletre méltó teljesítmény (a Másvilágot most hagyjuk, ég és föld van a két film között).
Ja és még valami: 2010-ben jön a Hater Bayonával - már most előre megvettek kilóra!
* * *
Haladjunk szépen tovább a 9/10-es kategória gyöngyszemei felé. Na vajon melyik három filmtől hidalt le jamesb a legjobban 2008-ban? Tovább»