Filmmánia: Cloverfield
A CGI szörny kirándul egyet New York utcáin… Cloverfield kritika.
Cloverfield (2008)
“Some Thing Has Found Us”
Ki a rendező: A korábban sorozatokat jegyző Matt Reeves, de ő írta egyébként a Száguldó erőd, a Julie De Marco és a Bűn állomásai című filmek szkriptjét is.
Ki játszik benne: Michael Stahl-David, T.J. Miller, Jessica Lucas, Lizzy Caplan, Odette Yustman. Tökéletesen noname fiatal színészek, akik eddig jórészt sorozatokból lehetnek ismerősek.
Mi a sztori: New York, napjainkban. A fiatal Rob céges búcsúbuliján járunk, emberünket ugyanis hamarosan Japánba szólítja a munka. A parti azonban váratlan fordulatot vesz, amikor a föld megrázkódik a bulizók lába alatt. Először azt hiszik földrengésről van szó, de miután felrohannak a tetőre, látják az óriási pusztítást és a hatalmas robbanásokat a távolban. A várost gyorsan hatalmába keríti a pánik: valamilyen ismeretlen eredetű lény támadta meg New York-ot, mely semmit és senkit nem kímél!
Értékelés: Na szóval akkor vágjunk gyorsan a közepébe, ez a film kegyetlenül üt! Korábban is ügyesnek és kreatívnak tartottam a film köré kerekített jókora vírusmarketing-gépezetet, de úgy véltem, hogy majd biztosan ez is egy olyan túlhájpolt projekt lesz, amelynek nagyobb a füstje mint a lángja, azaz fokozatosan húzzák az egyszeri filmőrült idegeit a lassan szivárogtatott infókkal, mindenki várja a filmet ezerrel, aztán mikor bemutatják, akkor majd jól pofára esünk, és kapunk egy teljesen más produkciót mint amire eredetileg számítottunk. Nos a Cloverfield esetében nem egészen erről van szó, illetve mégis, de más szempontból. Egyrészt az előzetesben nem lőtték le a legjobb jeleneteket, a feszült hangulatot a kész filmben is megkapjuk, sőt még pakolnak is rá egy lapáttal. Másrészt viszont sajnos sokan csalódni fognak benne, főleg ha úgy mennek be rá, hogy ez egy újabb Godzilla vagy The Host féle megagiga látványos szörnyfilm lesz. Most előre szólok, hogy ha télleg erre számítotok, akkor meg se nézzétek, mert ebben a filmben egyáltalán nem a szörnyön van a hangsúly (egyébként is csak párszor látható, akkor is néhány másodpercre!), hanem sokkal inkább az általa kreált pánikon, a menekülő emberek reakcióján, a pokoli katasztrófán illetve a torokszorító hangulaton. A lény csak egy eszköz a filmet végig uraló feszültség megteremtéséhez illetve annak folyamatos fenntartásához!
Van benne valami, hogy a történet az amerikaiak szeptember 11. utáni félelmeire alapoz (az egyik jelenetben még meg is kérdezi az egyik csávó, hogy mi az isten történt, újabb terrortámadás?), ráadásul a rendező maximálisan ki is használja ezt. Néhány jelenet - a szálló porban és füstben ordítozó halálra rémült emberekkel (”Oh My God!, Oh My God!”) - egy az egyben a terrortámadások után közvetlenül bemutatott CNN felvételeket juttatta eszembe.
A film legnagyobb újítása (oké, az Ideglelés már kikövezte előtte az utat, de még mindig újdonságnak hat az átlagmozisták számára), hogy minden történést kizárólag a szereplők szemszögéből láthatunk, egyfajta first person sztájlban. Korábban is hallottam, hogy embereink egyetlen kézikamerával mászkálva dokumentálják majd a filmbeli eseményeket, de egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ez ilyen kurva jól fog működni nagyvásznon. Iszonyat nagy ötlet, hogy a nézőt közvetlenül bevonják a cselekménybe, mivel hihetetlen realista hatást tudnak így létrehozni. Le merném fogadni, hogy még rengetegen le fogják nyúlni ezt a filmkészítési technikát (ha jobban megnézzük, már most van pár jelentkező, lásd Diary of the Dead, REC, Poughkeepsie Tapes vagy Paranormal Activity).
Ezen forradalmian új megközelítésű filmes módszer talán egyetlen nagy hátránya, hogy az extrém kamerarángatást sokan nem fogják bírni fizikailag. És ez nem túlzás, nekem személy szerint semmi problémám nem volt a Bourne Ultimatum-mal, de bevallom, a Cloverfield-nél még én is beleszédültem pár jelenetbe. Szó szerint fizikálisan is megterhelő egy ilyen filmet véginézni, mivel a pörgő-forgó, állandóan rázkódó (de tényleg végig a teljes játékidő alatt!), folyamatosan ugráló és gyakran 40-50 fokos szögben elfordított kézikamera hihetetetlenül diszorientatív érzést kelt a nézőben, különösen ha közelről nézi nagyvásznon. Olyan mértékben, hogy nem csodálkoznék, ha erre érzékenyeknél enyhe szédülés, émelygés vagy hányingerérzet jelentkezne (speciel arról a vetítésről, amin én voltam összesen 16-an sétáltak ki a teljes játékidő alatt). Szóval ezt vegyétek figyelembe, ha moziban nézitek a filmet.
Külön kiemelném a realista és dokumentarista stílust: nem profi színészek játszanak ebben a filmben, mégis együtt tudtam velük érezni, beleéltem magam a helyzetükbe, sőt képzeletben végig ott voltam velük együtt a lerombolt Manhattan-ben. SPOILER Komolyan, nem is attól a hírhedt jelenettől dobtam hátast, amikor lerepül a Szabadság-szobor feje, hanem attól, amikor a végén mennek helikopterrel és a szörny váratlanul megtámadja őket, lezuhannak, és ezt a pár másodpercet a becsapódással együtt folyamatosan végig rögzíti a kamera. Brrr, hát attól a hátborzongató jelenettől kajakra lefagytam, azonnal a United 93-as kitörölhetetlen utolsó képsorai jutottak eszembe. Ha ott van vége a filmnek, bizonyisten még nagyobbat ütött volna az egész! SPOILER VÉGE
Szóval nagyon jó film ez, bár ha a készítők bevállalósabbak lettek volna, akkor még hihetőbbé tehették volna a történetet azzal, hogy az egész szkriptet nem egy CGI szörnyre, hanem mondjuk teszem azt egy váratlan de hihető terrortámadásra húzzák fel, és az azt követő pánikhangulatot dokumentálják ugyanezen technikával. Na az kegyetlen nagyot ütött volna, ha ízlésesen csinálják meg, lásd a hasonló analógiájú, fentebb is említett United 93-at. Mindegy, a Cloverfield így is üdítő és kellemes meglepetés. Erős 8/10-es.
Kommentek
5 hozzászólás ehhez: “Filmmánia: Cloverfield” Hozzászólok!Tessék hozzászólni!
Figyelj légyszi a következőkre:
1. Próbálj kulturáltan és intelligensen fogalmazni.
2. A filmélményt rontó spoilereket jelezd előre.
3. Lehetőleg maradj a témánál.
4. Csak sima szöveget használj a kommentben.
5. Ne spammelj.
Jó volt a film,de ezt a kézikamerázást nem kéne erőltetni:)
Szerintem meg nem rossz ötlet, hogy elkezdték előtérbe helyezni ezeket az ún. “first personos” filmeket. Amikor a szobor feje gurult, én is majdnem gurultam, akarom mondani kiestem a székből:D
Vizualitás+story+adrenalin= Cloverfield! Páwör…:))
Csak most láttam a filmet, de tényleg ütős lett. Lekötött végig és nekem a kézikamerával se volt különösen bajom. Kedvet csinált az Idegleléshez (ez lehet, hogy furcsa így :), mert azt még nem láttam.
Gondoltam, hogy addig nem véleményezem ezt a filmet, amíg nem láttam, bár ezzel a hozzáállásommal az esetek többségében így vagyok. Nos, azt kell hogy mondjam, 100%-ig egyetértek Jamesb-bal. Én is írtam róla a blogomba kritkát, és szinte dettó megegyezik a fent olvasottal, így tényleg semmibe sem tudok belekötni, csak gratulálni tudok a leíráshoz.
Először én sem hittem volna, hogy tényleg ennyire felkavaró tud lenni ez a folytonos ide-oda kapkodás a kamerával, de milyen nagyot tévedtem! Bevallom, hogy egy kicsit rosszúl is lettem tőle, mármint nem a filmtől, hanem a filmben operáló kamerás megoldástól:) Így én is csak azt tudom tanácolni, amit Jamesb. Ezt vegyétek figyelembe, mielött nekiálltok megnézni, persze nem mindekinél fognak ilyen “tünetek” jelentkezni, de hozzáteszem, hogy kis képernyőn is elég rendesen üt, hát még a mozivásznon!
Az utóbbi évek legeredetibb, és az ún. “first personos” nézet legérettebb filmje. Felejthetetlen élmény!
VVega: Az Ideglelést szerintem amint tudod pótoljad, mert ugye stílusteremtő klasszik moziról van szó, nem is beszélve arról, hogy az első alkalommal akkorát üt a film, mint szinte semmi! Azt tanácsolom, hogy tényleg egyedül és sötétben tekintsétek meg, mert így a félelmi faktor megsokszorozódik! Én nem egyedül néztem meg, ráadásul világosban, este mégsem nagyon tudtam elaludni, meg utána sem, meg utána sem…,brrr:) Második alkalomra már elmaradt a sokk, a katarzis, de ez ugye evidens, mivel már tudtam, hogy mire számítsak, azonban elsőre leírhatatlan élmény! Van aki fél alatta, van akit viszont teljesen hidegen hagy, viszont az utóbbi tábor is megtekinti, éppen ezért eléggé szélsőséges megítélésű film, de semmiféleképpen sem érdektelen! Lámpa lekapcs, és alone in the dark…:)
Sokan lehúzták ezt a filmet, de szerintem egy remek mozi. Főleg a kézikamerás képivilága az, ami még közelebb viszi a nézőt az eseményekhez. Rendkívül jól keveredett a horror, a sci-fi, és a dráma. A film záró képsora pedig feltette az íre a pontot.