Filmmánia: Léon, a profi (Léon)

Malibu is back! Luc Besson francia kultfilmjének kritikája következik.

Léon (1994)

“He moves without sound. Kills without emotion. Disappears without trace.”

LeonKi a rendező: Luc Besson. Minden igazi filmrajongó ismeri ezt a nevet. Aki nem, annak egy kis segítség: Monsieur Besson hazájának jelenleg első számú filmes személyisége, akit túlzás nélkül lehet a francia mozi pápájának nevezni, hiszen szinte minden nagyobb volumenű gall projekt stáblistáján ott díszeleg a neve: legtöbbször mint producer vagy forgatókönyvíró, de tíz alkalommal a rendezést is vállalta. Direktori munkájának minősége ugyan meglehetősen hullámzó, de mindenesetre a modern francia filmgyártásban megkerülhetetlen a neve, köszönhetően többek közt a Nagy kékség című filmjének, vagy jelen írás tárgyának.

Ki játszik benne: Jean Reno, aki filmes karrierjét lényegében Besson-nak köszönheti, hiszen a mester kezdeti filmjeiben egy főszerepet (vagy legalább egy mellékszerepet) mindig rá osztott. Reno azóta az egyik legelismertebb francia színész lett, aki szinte minden műfajban megmutatta képességeit, és több hollywoodi produkcióban is megcsodálhattuk karakteres marcona megjelenését.

A film másik főszereplője Natalie Portman, akinek ez volt a mozis debütálása, és azóta már Hollywood egyik legismertebb és foglalkoztatottabb színésznőjévé avanzsált.

A Leon rendkívül erős, negatív karakterét pedig nem más mint Gary Oldman alakítja, aki itt valószínűleg minden idők legzseniálisabb korrupt zsaru figuráját formálta meg, és zsenialitását azóta is csillogtatja legtöbb filmjében.

Mi a sztori: Léon (Reno), a hidegvérű és profi bérgyilkos befogadja a 12 éves Mathildát (Portman), akinek családját korrupt rendőrök végezték ki, élükön Stansfield (Oldman) nyomozóval. A két roppant ellentétes személyiségű különc hamarosan összebarátkozik, és Léon elkezdi felkészíteni Mathildát, hogy az megbosszulhassa családjának kiirtását.

Leon

Értékelés: Mestermunka! Minden ízében remek film, és az egyik legnagyobb alapmű minden filmmániás vagy akcióguru számára: aki ezt nem látta, az lényegében nem is tudja értékelni Luc Besson munkásságát. Kétség nem fér hozzá, hogy a mester legjobbja ez a film, az IMDb-s értékelések ugyan soha nem voltak és nem is lesznek mérvadóak, de azért a Top 250-es listán 39-nek lenni elég impresszív!

A film remek felütéssel indít: Léont láthatjuk akció közben, miközben profi módon nyomja a melót, bár itt még csak felületes képet kapunk, mivel hősünk karaktere azért ennél jóval mélyebb. Jean Reno tökéletesen formálja meg a zord külsejű, ám belül gyermeki lelket rejtegető figurát: az alakítása roppant meggyőző, és külön kiemelném, hogy a fejszerkezete hihetetlenül jól passzol Leonhoz, látszik, hogy Besson egyenesen Reno-ra írta a karaktert. Hálát adhatunk tehát a rendezőnek, amiért megérezte, hogy Victor, a takarító a Nikitából sokkal többre hivatott egy apró mellékszerepnél (szvsz már maga az a karakter jobb volt mint az egész film). Egyszerűen zseniális a figura, és az a helyzet, amibe Besson belehelyezi, valami egészen rendkívüli: nem is tudom, akciófilmben mikor láttam utoljára ilyet. Talán a Heat-ben volt ennyi mélység, az keverte ennyire jól a drámát az izgalommal, és persze ott uralták ennyire erőteljesen a filmet a színészek.

Leon

Natalie Portman színésznői bemutatkozása rendkívül jól sikerült, panasz nem lehet rá, azonban a két zseniális karakter, Leon és Stansfield mellett még ő is elhalványodik.

Miután Reno-t már eleget méltattam, hadd térjek most rá Oldmanre. Egyszerűen bámulatos, hogy a nézőt a fazon szinte minden egyes mondatától kirázza a hideg: Stansfield figurája hihetetlenül őrült és zseniális (persze ehhez a szájába adott kurvajó dumák is hozzájárultak). Különösen Mathilda családtagjainak meggyilkolásánál, egy ilyen jelenetet bizony csak 10-20 évenként egyszer írnak meg, és játszanak el ilyen jól!

Leon

Egyszerűen minden részlet hiteles a filmben: Reno magányos és gyermeteg lelkű bérgyilkosa, Mathilda szenvedése a családjával, a férfi és a kislány közötti különös kapcsolat, vagy Stansfield őrült és pszichopata figurája. Nincsenek céltalan mellékszálak, az akciójelenetek kivételesen jól lettek megcsinálva, sikerült a badass-faktort különösen magasra tolni, kimaradtak a slow-motion repülő galambok illetve az össze-vissza ugrándozó főhősök, és ebben a filmben senki sem írta be cheat-nek az allammo-t…

Az egész film úgy felejthetetlen, ahogy van! Egy elképesztő erejű dráma, mely a bérgyilkos-korrupt rendőr alapszituációt használja fel háttérként, de a hangsúly nem ezen van. A történet ugyanis inkább két magányos ember gyönyörű és különleges kapcsolatát ábrázolja rendkívüli érzékenységgel. Azt a folyamatot, ahogy egy kőkemény és hidegvérű bérgyilkos lassan de biztosan igazi, érző szívű emberi lénnyé válik, közel enged magához valakit, és már nem csak egy növény iránt képes szeretet érezni. Azt mutatja be, amit ez a figura képes megtenni a másikért, akinek sivár élete leggyönyörűbb napjait köszönhette, amiért az színeket hozott az életébe. Mestermunka! Egyértelműen 10/10.

Tiéd a szó! Szerinted? (Léon)

Eredmény

Címkék: , , , , , , , ,

Jó poszt? Add hozzá a kedvenceidhez (Ctrl+D), vagy oszd meg:

  • RSS
  • del.icio.us
  • Propeller
  • Blogtér
  • Linktér
  • Twitter
  • Netvibes
  • Google Bookmarks
  • Digg
  • Technorati
  • StumbleUpon
  • Facebook
  • MySpace

Nyomtatás Nyomtatás | Küldés e-mailben Küldés e-mailben

Kommentek

10 hozzászólás ehhez: “Filmmánia: Léon, a profi (Léon)” Hozzászólok!

Tessék hozzászólni!


Figyelj légyszi a következőkre:
1. Próbálj kulturáltan és intelligensen fogalmazni.
2. A filmélményt rontó spoilereket jelezd előre.
3. Lehetőleg maradj a témánál.
4. Csak sima szöveget használj a kommentben.
5. Ne spammelj.

(kötelező)

(kötelező)